Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Politológusok (magyar) képes leírás - Híres emberek önéletrajz gyűjteménye.tlap.hu
részletek »

Politológusok (magyar) - Híres emberek önéletrajz gyűjteménye.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: oneletrajz-eletrajz-hires.tlap.hu » Politológusok (magyar)
Keresés
Találatok száma - 8 db
Bihari Mihály

Bihari Mihály

1943-ban született Budapesten, az elemi iskola után asztalosnak tanult. Közben esti tagozaton letette az érettségit, majd 1971-ben jogi, 1974-ben szociológus diplomát szerzett. 1970-t˜l tudományos gyakornok, 1973-tól tanársegéd, 1975-t˜l adjunktus a jogi karon, állam- és jogelméletet, valamint szociológiát oktatott. 1972-ben belép az MSZMP-be, 1981 és 1984 között a Mˆvel˜dési Minisztérium egyetemi és f˜iskolai f˜osztályának vezet˜je, f˜ feladata a fels˜oktatási reform el˜készítése volt. 1984 ˜szén az ELTE-n létrehozta a politikatudományi csoportot, amely öt év múlva önálló tanszékké b˜vült. 1984-t˜l docens, 1993-tól egyetemi tanár. 1987-ben az MDF és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének is alapítója, 1987 és 1989 között az MSZMP reformköreiben és a reformtömörülé­sekben is járatos volt. 1988-ban - Bíró Zoltánnak, Király Zoltánnal és Lengyel Lászlóval együtt - demokratikus nézetei miatt kizárják az MSZMP-b˜l. Egy 1989-es könyvében elméletileg vetette fel a pluralizmus szükségességét és a demokratikus szocializmus igényét. Gondolkodása, nyilvánosságot kapó elemzései növekv˜ figyelmet keltettek iránta az MSZMP védekezésbe szorult vezetésében és a reformokat vagy radikális átalakulást szorgalmazó laza értelmiségi tömörülésekben. 1989 és 1994 között az MTA Politikai Tudományok Intézetének tudományos osztályvezet˜je.

Dr. Szabó Máté

Dr. Szabó Máté

1956. június 13-án született Budapesten. Nős, két gyermeke van. Diplomáját 1980-ban szerezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán, ezt követően négy évig a Világosság című folyóirat szerkesztőjeként dolgozott. 1984-től az ELTE Állam-és Jogtudományi Karának Politológia Csoportjánál, illetve Tanszékén dolgozott tudományos munkatársként, 1987-től főmunkatársként, 1990-től egyetemi docensi beosztásban. Politikatudományi kandidátusi disszertációját 1987-ben védte meg a társadalmi mozgalmak témakörében, 1996-ban elnyerte az MTA Politikatudomány Doktora címet. 1999. november 1. óta a Politológiai Tanszék vezetője, majd annak Politikatudományi Intézetté alakulásától, 2001. november 1-jétől igazgatója. Megalakulása óta oktat az ELTE ÁJK Politológiai Doktori Iskolájában és tagja a Doktori Iskola Tanácsának. 1989 után oktatott, illetve részt vett a politológia-oktatás megszervezésében a Budapesti Közgazdasági Egyetemen, a Miskolci Egyetemen, a győri Széchenyi István Egyetemen, 2002 óta részfoglalkozású egyetemi tanárként oktat a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Európa Tanulmányok Intézetében. Alapító tagja a Magyar Politikatudományi Társaságnak és a Magyarországi Humboldt Egyesületnek. 1992-1997 között a Magyar Politikatudományi Társaság főtitkára, 2000-2004 között elnökségi tagja volt.

Dr.Stumpf István

Dr.Stumpf István

Születési ideje:1957. augusztus 5. Születési helye: Sárospatak Családi állapot: nıs, négy gyermek 1977-1982: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, jogi diploma 1983-1985: ELTE Bölcsészettudományi Kar, szociológus diploma 1995 politikai tudományok kandidátusa 1989 Az Európa Tanács nyári vezetıképzı és nyelvi kurzusa (Ealing College, London) 1990 German Marshall ösztöndíj (USA) 1992-93 IREX ösztöndíj (Harvard University, Kennedy School of Government, George Washington University, Graduate School of Political Management)1982-87: tanársegéd, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Állam- és Jogelméleti Tanszék 1982-88: alapító és igazgató, ELTE Bibó István Szakkollégium 1987- : tudományos fımunkatárs, MTA Politikai Tudományok Intézete 1991- : alapító és igazgató, Századvég Politikai Iskola 1997- : egyetemi docens (másodállású) ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Politológia Tsz. 1998 -2002: miniszter, Miniszterelnöki Hivatal - Nemzetközi Politikatudományi Társaság Összehasonlító Választási Rendszerek Kutató Bizottságának elnökségi tagja - Magyar Politikatudományi Társaság elnökségi tagja - Magyar Szociológiai Társaság - Magyar ENSZ Társaság Vezetıi gyakorlat: - Igazgató, ELTE Bibó István Szakkollégium (1982-88) - Elnök, Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa (1989-90) - Elnök, Századvég Politikai Iskola(1991-98; 2002-) - Bevezetés az állam- és jogtudományba

G. Fodor Gábor

G. Fodor Gábor

1975-ben született Szikszón. 1999-ben a Miskolci Egyetemen szerzett politológus diplomát. 2003-ban Schlett István témavezetésével védte meg doktori disszertációját politikatudományból az ELTE Politikatudományi Tanszékén. 2002 és 2006 között az MTA Politikatudományi Intézetének tudományos munkatársa. 2000-től az ELTE Politikatudományi Intézetének munkatársa, ahol politikai filozófiát tanít, majd 2004-től a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetében is státuszt vállal: a Lánczi Andrással közösen tartott politikai filozófia kurzusok mellett politikai gondolkodástörténetet oktat. Jelenleg a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója. 2006-ban Akadémiai Ifjúsági-díjban, 2007-ben az év legjobb politikatudományi publikációjáért Kolnai Aurél-díjban részesült.

Kéri László

Kéri László

politológus. Született: Röszke, 1951. aug. 5. Tanulmányai: 1976. T.: ELTE JTK, 1970-75, ELTE BTK, filozófia, 1976-79, MLEE, szociológia, 1979-81. Életút: 1975-84 az ELTE JTK-n áll.- és jogelméletet, pol. szociológiát, ált. szociológiát tanít, 1984- a Társad.tud. Int. Ifj.kut. Csop.-ban dolgozik, tud. főmunkatárs (1990- MTA Pol.tud. Int.). 1996 a Nottinghami Egy. vendégtanára. 1998- a Színház- és Filmműv. Főisk. docense. 1997-2000 Széchenyi prof. ösztöndíjas. 1989-90 a Min.tan. Tájékoztatáspol. Kollégiumának tagja. 1991-96 az MTA Pol.tud. Biz. tagja. 1991- az Európai Diákok Tört. Tudata nközi kut. program k-európai regionális felelőse. 1991-93 a Magy. Mozgókép Alapítvány dok.film szakkuratóriumának eln. 1993 az Egészségbiztosítási Önkormányzat képv. (MSZOSZ), lemond. Kut. területe: az ifj. pol. részvétele, szocializációja, pol. reformlehetőségek, a Kádár-korszak felbomlása, a többpártrendszer kialakulása Magyaro.-on. A pol.tud. kand. (1988), habilitált (2007). KISZ-díj (1986). F. m.: A politikai szocializáció elméleti kérdései (szerk., társszerző, 1987), Változatok az adaptációra (szerk., társszerző, 1988), Hazai politikai szocializációs folyamatok (szerk., társszerző, 1988), Politikai folyamatok szocializációs metszetben (1989), Összeomlás után (1991), Between Two Systems (1992), Állam és polgár (társszerk., 1992), Napló elnökválasztással (1993), Orbán Viktor (1994), Békesi László (1994), 24 évszak (Petschnig Mária Zitával, 1995), Tíz év próbaidő. A magyar átmenet politikai szociológiája, 1989-1998 (1998), Hatalmi kísérletek (2000), Még 24 évszak (Petschnig Mária Zitával, 2001), Societas Politica (szerk., társszerző, 2001), Választástól népszavazásig (2005), kb. 400 cikk és tanulmány; 1997 a Rendszerváltó évek c. tv-sorozat szakmai irányítója.

Hirdetés
Navracsics Tibor

Navracsics Tibor

egyetemi docens 1966-ban született Veszprémben. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán folytatta tanulmányait, ahol 1990-ben szerzett diplomát. Ezt követően a Veszprémi Városi Bíróságon, a bírói szakvizsga letétele után pedig a Veszprém Megyei Önkormányzatnál dolgozott. 1993-1997: a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tanársegéd. 1994-ben végzett az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében jogász-politológus szakon. Az 1996-97-es tanévben egy ösztöndíj segítségével Angliában, Brightonban tanított a Sussex Egyetem Sussex Európai Intézetében. 1997 óta előbb adjunktusként, majd a mai napig docensként oktat az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1999-ben doktorált politikatudományból. 1999-2002-ig a Miniszterelnöki Hivatal Sajtó- és Információs Főosztályának vezetője. 2003-tól a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöki kabinetfőnöke, majd 2006 májusától az országgyűlési frakció vezetője. 1996-tól a Magyar Politikai Intézet Egyesület alelnöke, 1999-től a Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának tagja; 2001-tól a Magyar Politikatudományi Társaság elnökségi tagja.

Szűcs Zoltán Gábor

Szűcs Zoltán Gábor

Született: Budapest, 1979. 11. 09. Befejezett iskolák: - ELTE BTK, magyar szak, 2004 - ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziuma, Budapest 1998 Egyéb tanulmányok: -az ELTE BTK történelem szakos hallgatója, 1998-1999, 2 lezárt félév - az ELTE BTK összehasonlító irodalomtörténet és esztétika szakos hallgatója, 1999-2003, 6-6 lezárt félév -az Eötvös Collegium bejáró tagja, 1998-2000 - az Erasmus Szakkollégium ösztöndíjasa politikatudományi témában (Az 1945 előtti nemzeti történelem a politikai diskurzusban a Fidesz kormányzása idején), vezetőtanár: Bozóki András, tutor: Trencsényi Balázs, 2003-tól Jelenlegi tanulmányok: - PhD, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Politikatudományi Tanszék, 2004- Főbb elismerések, díjak: - 1999-2001, három féléven keresztül az ELTE BTK HÖK tudományos ösztöndíjasa - II. díj - Országos Tudományos Diákköri Konferencia, klasszikus magyar irodalom szekció, 2003 Tudományos közéleti szerep: - az Ostor című iskolai kulturális folyóirat szerkesztője, 1997 -1999 - a Dayka Gábor Társaság elnöke, 2000-2001. A DGT egy egyetemisták, fiatal értelmiségiek (jogászok, közgazdászok, bölcsészek) által 2000-ben alapított kulturális egyesület, amely a Bem Mozival közösen két félévben filmklubot működtetett Filmszakadás klub néven, irodalmi és társadalomtudományi vitaköröket,

Tölgyessy Péter

Tölgyessy Péter

1957. szeptember 15-én született Esztergomban (Komárom megye). Az általános és a középiskolát szül˜városában végezte, 1975-ben érettségizett. A kötelez˜ sorkatonai szolgálat után az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán folytatta tanulmányait. 1981-ben szerzett jogi diplomát, azóta az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének a tudományos munkatársa. Kutatóként érdek-képviseleti és közjogi témákban jelentek meg írásai. 1986-1987 fordulóján közremˆködött a Fordulat és reform címˆ tanulmánykötet megírásában. 1988-ban Gazdasági érdekképviseletek Magyarországon címˆ könyvében foglalta össze kutatási eredményeit. Neve szélesebb körben 1988 nyarától, az egyesülési és gyülekezési törvénytervezetek, illetve a választójogi törvénytervezet vitájában vált ismertté. 1988-1989 fordulóján elkészítette a szabad demokraták A rendszerváltás programja címˆ dokumentumának alkotmányjogi fejezetét, és szerz˜társa volt a politikai átmenetr˜l szóló fejezeteknek. 1989 tavaszán lépett be a Szabad Demokraták Szövetségébe. Kezdett˜l fogva egyik meghatározó résztvev˜je volt az Ellenzéki Kerekasztalnak, majd a háromoldalú politikai egyeztet˜ tárgyalásoknak. Az EKA részér˜l Sólyom Lászlóval együtt ˜ tárgyalt az MSZMP delegációjával a megbeszélések megkezdésér˜l.

Tuti menü