Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Matematika (magyar matematikusok) képes leírás - Híres emberek önéletrajz gyűjteménye.tlap.hu
részletek »

Matematika (magyar matematikusok) - Híres emberek önéletrajz gyűjteménye.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: oneletrajz-eletrajz-hires.tlap.hu » Matematika (magyar matematikusok)
Keresés
Találatok száma - 9 db
APÁCZAI CSERE JÁNOS

APÁCZAI CSERE JÁNOS

Apáczai 1625-ben született székely szabadparaszti családból. Tanulmányait a kolozsvári latin iskolában, majd a gyulafehérvári kollégiumban végezte. Kés˜bb - 1648-1653 között - Hollandiában tanult. Hollandiai tartózkodása alatt közelr˜l láthatta az egyik legfejlettebb polgári állam társadalmának bels˜ életét, iskolaügyét, mˆvelGyulafehérvárra 1653 nyarán érkezett vissza feleségével és kisgyermekével, s ˜sszel máris átvette a kollégium egyik gimnáziumi osztályának oktatását. De messze túlment az addig oktatott hagyományos tananyagon. Egykori tanítványa, Bethlen Miklós írta róla, hogy a Vergilius-mˆ, a Georgica szokásos magyarázata során fizikát, csillagászatot és földrajzot tanított. Bezzeg ˜ tudott ex necessitate virtutem et gloriam csinálni: fogja a Virgilius Georgicáját, azt kezdi fordíttatni magyarra a tanulókkal, de nem hogy azok tudták volna (amicsodások akkor voltak) végbevinni. Ô azért maga foga vélek együtt hozzá, és annak alkalmatosságával fizikát, asztronómiát, geográfiát kezd tanítani úgy, hogy egyszer azt az ˜ Georgicáját írni s tanulni kezdék a teológiára s filozófiára járó diákok is, Bisterfeld német professzornak nagy gyalázatjára és bosszúságára..." Apáczai ezeket az új tananyagrészeket saját mˆve, a Magyar Encyclopaedia anyagának felhasználásával adta el˜. E könyvében a legf˜bb tudományok rendszerbe foglalt ismertetését közli magyar nyelven.

Arany Dániel

Arany Dániel

Arany Dánielt elsősorban a róla elnevezett versenyről ismeri az egész ország. Az Arany Dániel Matematika Verseny lényegében a Kalmár folytatása, a 9-10. évfolyam legfontosabb és legnagyobb tömegeket megmozgató megmérettetése, amelyet évente szervez meg a Bolyai János Matematikai Társulat. Döntőjét sokan az Országos Középiskolai Matematika Verseny előszobájának tekintik, az első helyekről pedig többen a nemzetközi diákolimpiára is kijutottak. Arany Dániel (1863-1945) eleinte a győri főreáliskolában (ma Révai Miklós Gimnázium) matematikatanára volt, majd Budapestre költözött és felsőbb ipariskolákban tanított. Tudományos munkája nem volt kiemelkedő, de pedagógusként - mindjárt pályája legelején - fontos lépést tett a jövő generációinak fejlődéséért. Magyarországon először ő ismerte fel, hogy nemcsak egyetemi szinten fontos a matematika széleskörű népszerűsítése. Az 1893 decemberében általa alapított Középiskolai Matematikai Lapok "fő czélja tartalomban gazdag példatárt adni a tanárok és tanulók kezébe" - szól az első szám bevezetője. Az új lap iránt a nemzetközi tudóstársadalom is érdeklődött, hiszen addig csak Franciaországban indult hasonló kezdeményezés. Arany Dániel a KöMaL szerkesztése mellett tankönyveket is írt. Szakmai elismertsége ellenére a politikai változások miatt társainak többségéhez hasonlóan ő is korlátokba ütközött.

Bolyai János

Bolyai János

Bolyai János 1802. december 15-én született Kolozsvárott. Apja a marosvásárhelyi Református Kollégium későbbi legendás tanára Bolyai Farkas (1775-1856), anyja Árkosi Benkő Zsuzsanna (1780-1821) egy kolozsvári sebész leánya. Gyermekkorát Marosvásárhelyen és Domáldon töltötte. Erről az időszakról a fiára büszke apa ifjúkori barátjához, Carl Friedrich Gausshoz (1777-1855) írt leveleiben részletesen beszámolt. Elmondja, hogy az ötéves kisfiú játékból az égbolt sok csillagának nevét megtanulta, ismeri az egyszerűbb geometriai alakzatokat, tisztában van a szinusz fogalmával. Az írás-olvasást hatéves korában szinte magától sajátította el, rá egy évre már németül és hegedülni is tanult. János rendszeres oktatását kilencéves korában kezdik meg. Először a szülői háznál, az apja által kiválasztott legjobb diákok foglalkoznak vele. Matematikára apja tanította. Tizenkét esztendős korától volt a marosvásárhelyi kollégium rendes tanulója, ahol 1817-ben leteszi a mai érettséginek megfelelő vizsgát. Bolyai Farkas azt szerette volna, ha rendkívül tehetséges fia Göttingenben annál a Gaussnál folytatná tanulmányait, akivel egyetemi éveik alatt életre szóló barátságot kötött. Ezt megírta az akkor már nagyhírű matematikusnak, de levelére nem kapott választ. Ezért hosszas töprengés után úgy határozott, hogy fiát a bécsi hadmérnöki akadémiára küldi továbbtanulni.

Dr. Aczél János

Dr. Aczél János

Aczél János 1924-ben született Budapesten. 1947-ben a Pázmány Péter Tudomány-egyetemen doktorált. 1952-től 1965-ig vezette a KLTE Matematikai Intézet Analízis Tanszékét. Ezt követően 1993-ig a kanadai Waterlooi Egyetem professzora, 1993-tól professzor emeritusa. Számos magyar és nemzetközi kitüntetés birtokosa; 1971-től a Royal Society of Canada, 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Díszdoktora a Karlsruhei, a Gráci, a Katovicei és a Miskolci Egyetemeknek. Debrecenben töltött évei során - a függvényegyenletekkel foglalkozók bibliájaként számon tartott könyvében - készítette el az elmélet első szisztematikus összefoglalását. Tevékenysége meghatározó módon befolyásolta az Analízis Tanszék kutatási profilját - az ő hatására lett a függvényegyenletek vizsgálata a tanszék fő kutatási területe. Tizenkét éves itteni munkássága alatt öten doktoráltak irányítása mellett. Külföldre való távozása után is tartotta a kapcsolatot a debreceni kollégákkal. 1975-ben közös könyve jelent meg Daróczy Zoltánnal. Számos debreceni matematikust meghívott a Waterlooi Egyetemre, amelynek eredményeként több mint 20 közös publikáció született.

Erdős Pál

Erdős Pál

A világ matematikusai szerint korábban sohasem élt hozzá hasonló egyéniség. Egész élete olyan ellentmondásos volt, mint ő maga: tucatnyi szerencsétlen körülmény összejátszásának "köszönhető", hogy Erdős Pál a huszadik század egyik legnagyobb és vitathatatlanul legnépszerűbb matematikusa volt. Engländer Pál 1913 márciusában született Budapesten. Szülei (Anna és Lajos) mindketten matematikatanárok voltak. A vallást ugyan nem gyakorolták, zsidó származásuk később mégis tragikus eseményekhez vezetett - nevüket is ezért kényszerültek Erdősre magyarítani. Két nővérét még Pál születése előtt ragadta el az akkoriban halálosnak számító skarlát. Legkisebb fiukat szülei még a széltől is óvták - sokáig iskolába sem engedték, inkább otthon vezették be a matematika rejtelmeibe. Időközben kitört az első világháború, és Erdős Lajos az oroszok fogságába esett. Hat év után szabadult csak Szibériából. Fogsága alatt különböző könyvek és újságok segítségével megtanult angolul, ám a helyes kiejtést nem volt módja megismerni. Hazatérése után fiának is ezt a "felemás" nyelvtudást adta át - külföldi barátai szerint Erdős Pál egyik legjellegzetesebb vonása volt az a különös akcentus, amit apjától sajátított el. A két világháború között - Horthy Miklós hatalomra jutásával - Magyarországon is elkezdődött a huszadik század történelmének legembertelenebb időszaka.

Hirdetés
Farkas Gyula

Farkas Gyula

Farkas tehát Pusztasárosdon (ma Sárosd, Fejér megye) született 1847-ben, március 28-án. Édesapja uradalmi intéző volt, egy nemesi család elszegényedett leszármazottja, hét gyermek eltartója. Gyula a győri bencés gimnáziumban szerezte érettségijét, majd Budapesten tanult jogot, és emellett komoly reményeket táplált egy zenei pálya iránt is. Ám érdeklődésehamarosan a természettudományok felé fordult, és így korábbi tanulmányait megszakítva, elsősorban Jedlik Ányos hatására és kedvéért, beiratkozott a Budapesti Egyetemre, ahol fizikát és kémiát (természettan és vegytan) tanult. Miután itt tanári képesítéssel végzett (bár egy ideje már magántanításból élt), 1870-től négy éven át tanítóskodott a székesfehérvári reáliskolában, ahol tankönyvet írt a Természettan elemei címmel (1872), valamint hetilapot szerkesztett (Székesfehérvári Figyelő). Ezután hat évig Batthyány Géza gróf három gyermekének magántanításával foglalkozott, és e feladatának köszönhetően egyfelől jól berendezett fizikai laboratórium állt rendelkezésére, másfelől pedig többször alkalma nyílt arra, hogy elkísérje a családot külföldi útjaira, ahol is kapcsolatba kerülhetett híres francia matematikusokkal.

Geőcze Zoárd

Geőcze Zoárd

Budapest, 1873. augusztus 23.-Budapest, 1916. október 26.): magyar matematikus. Középiskolai tanár, a felszínmérés úttörője. Apja a Ludovika hadiakadémia tanára volt. Az egyetemen KŐNIG GYULA előadásai voltak rá nagy hatással, de személyes kapcsolatuk nem jól alakult. Tanári pályáját a podolini alreáliskolában kezdte. Onnan az ungvári főreáliskolában került. Kutatómunkáját nehezítette a szakirodalom hiánya és az elzártság. Emellett nyolc gyerekről is gondoskodnia kellett. Első értekezései iskolája értesítőiben jelentek meg. A felszínmérésre vonatkozó új gondolatokra először a kolozsvári egyetem tanára, SCHLÉSINGER LAJOS figyelt fel. Egy évi ösztöndíjat kapott Párizsba. Ottani dolgozatát LEBESGUE először nem értette, de később nagyra értékelte. 1910-ben a Sorbonne doktora lett. Ottani barátai (közöttük MADAME CURIE) maradásra bíztatták, de Geőcze válasza az volt, hogy a legkisebb magyar egyetem katedráját sem cserélné el a Sorbonne-ért. Hazatérve nem sikerült egyetemi katedrához jutnia. Egy budapesti főreáliskola tanára lett. A háború kitörésekor behívták katonai szolgálatra. Ennek eleget tett, bár a nagy család miatt kérhetett volna felmentést. A frontszolgálat közben is dolgozott, cikkeit tábori postával küldte haza. Szervezete nem bírta a megerőltetést, beteg lett. Először egy bécsi, majd egy budapesti kórházba került. Ott halt meg 1916 tavaszán.

Ottlik Géza(1912 - 1990)

Ottlik Géza(1912 - 1990)

A felsőozorai és kohanóczi Ottlik nemzetség az ősi magyar nemesi családok nagy tekintélyű sorába tartozott. Tábornokok és magas rangú állami tisztviselők akadtak nemzedékeikben. Ez érteti meg, hogy az írástudó otthonban nevelkedett fiút katonatisztnek szánták. Középiskoláit katonai alreál- és főreáliskolákban töltötte, hogy egy életre elmenjen a kedve a kaszárnyai fegyelemtől, majd múlhatatlan krónikása legyen a katonai nevelés embertelenségének. Aki 1912-ben született, az 1922-ben került középiskolába és 1930-ban érettségizett. Ez volt a Horthy-korszak "bethleni konszolidáció"-nak nevezett időszaka. Odakint a Trianon-csonkította országban a forradalmak zűrzavara, majd az ellenforradalom gyilkos vérengzései után egy Nyugat-Európához alkalmazkodó rend-áhitat egyensúlyigényében kiformált sajátságos álliberális áldemokrácia illúziójában a nagybirtok és nagytőke összebékítésével létrehozott, viszonylagos nyugodalmat kialakított társadalmi képletet igyekezett megvalósítani. Ebben a képletben az uralmi rend okos miniszterelnöke kezet foghatott a háborgásból megszelídült kisgazdavezérrel is, a kiegyező szociáldemokrata pártvezetővel is. A családi otthon franciásangolos kultúrával nagypolgári-nyugati szellemben humanista nevelést adott, miközben a hadseregben és a katonai iskolákban tovább élt az Osztrák-Magyar Monarchia vakfegyelem-szelleme.

Petzvál József

Petzvál József

(Szepesbéla, 1807. jan. 6. - Bécs, 1891. szept. 17.) Petzvál József Miksa mérnök-matematikus, egyetemi tanár, akinek kutatásai az elméleti és gyakorlati fénytan területén jelentősek, találmányai pedig forradalmasították a fényképezést. Szepességi német család gyermekeként született, de mindig magyarnak vallotta magát. Apja iskolai tanítóként tevékenykedett. Két fivére volt, ezek egyike Petzvál Ottó, a neves egyetemi tanár. Petzvál József ifjúkori sorsáról nem sokat tudunk, mert személyes ügyeit, életrajzi adatait, sőt találmányait illetően is igen titkolódzó volt. Ismert azonban, hogy Lőcsén és Kassán végezte iskoláit, s bár jó tanuló volt, a matematika valahogyan nem ment a fejébe; bukásra állt. Tanítója behívatta apját, s közölte vele, hogy kár minden fáradságért és pénzért, mert fia gyenge koponya, és jobb lenne, ha iparos pályára küldené. A kétségbeesett apa a késmárki Schweng csizmadiamesterhez akarta adni fiát tanoncnak, de az ifjú Petzvál kijelentette: Nem leszek suszter!, és a nyári vakáció alatt úgy elsajátította az anyagot, hogy a vizsgabizottság kitüntetésre javasolta. A kassai líceum ösztöndíjával került Pestre az Institutum Geometricum-ba, melyet 1828-ban végzett el, s Geometer Approbatus", azaz okleveles mérnök lett. 1828-1835 között Pest város mérnöke volt, ahol az építési osztályon dolgozott.

Tuti menü