Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Híres emberek önéletrajz gyűjteménye linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Jurij - Navracsics [6. oldal]
részletek »

Híres emberek önéletrajz gyűjteménye képes leírás: Jurij - Navracsics [6. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: oneletrajz-eletrajz-hires.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 122 db
Jurij Alekszejevics Gagarin (űrhajós)

Jurij Alekszejevics Gagarin (űrhajós)

Jurij Gagarin 1934. március 9-én született a Moszkvától nyugatra fekvő Klusinban. Szülei egy termelőszövetkezetben dolgoztak, de mindketten képzettek voltak - édesanyja sokat olvasott, édesapja pedig bútorasztalos volt. Jurij a család harmadik gyermeke volt. Nővérei segítettek a nevelésében, amíg szülei dolgoztak. Milliókhoz hasonlóan a Gagarin család is megszenvedte a II. világháború kemény éveit. Két nővérét és egy fivérét kényszermunkára hurcolták Németországba, ahonnan a háború után épségben visszatértek. Gagarint a tanárai intelligens és szorgalmas tanulóként jellemezték. Miután 1951-ben öntőmunkási képzést kapott, továbbtanult a szaratovi műszaki főiskolában. Ott töltött évei alatt csatlakozott az Aeroklubhoz és 1955-ben letette a könnyűgépes pilótavizsgát. Ugyanebben az évben felvételt nyert az orenburgi repülősiskolába. 1957-ben sikeresen letette a pilótavizsgát a MiG-15-re. Ugyancsak 1957-ben megismerkedett későbbi feleségével, Valentyina Gorjacsevával, akitől két lánya született. Végzése után a luosztari légibázison teljesített szolgálatot egészen 1959-ig. 1961. április 12-én Gagarin az első emberként repült az űrbe egy Vosztok 3KA-2 (Vosztok-1) fedélzetén. Az egész repülés 108 percig tartott, eközben egyszer megkerülte a Földet. Űrbéli tartózkodása alatt hadnagyból őrnaggyá léptették elő - ebben a beosztásában szerepelt a TASSZ híradásában is.

Kelemen János

Kelemen János

Kassán született 1943-ban. A SzegediTudományegyetemen olasz-orosz, az ELTÉ-n filozófia szakos diplomát szerzett. 1970 óta filozófiát tanít az ELTÉ-n. 1984 óta rendes egyetemi tanár. 1986 és 1990 között, majd 1996 óta az ELTE Bölcsészettudományi Kara Filozófiai Intézetének igazgatója. 1990 és 1994 között a Római Magyar Akadémia igazgatója volt. 1995-től 1996-ig a Szegedi Tudományegyetem Olasz Tanszékét vezette. A nyelvfilozófia, a modern olasz filozófia és a Dante-filológia kérdéseivel foglalkozik. Tanulmányai több mint tíz nyelven jelentek meg különböző országok folyóirataiban (így az Il Cannocchialéban és a Tempo presentében). 15 monográfiát és tanulmánykötetet szentelt a nyelvfilozófia problémáinak és különböző filozófusoknak. Ezek közül kiemelendők: Benedetto Croce (Budapest, 1981), G. E. Moore (Budapest, 1984), Nyelv és történetiség a német klasszikus filozófiában (Budapest 1990), Profili ungheresi e altri saggi (Rubbettino, 1994), Idealismo e storicismo nell'opera di Benedetto Croce (Rubbettino, 1995), Olasz hermeneutica Ecótól Crocéig (Budapest, 1998), A nyelvfilosófia rövid története Platontól Humboldtig (Budapest 2000), Nyelvfilozófia (Farkas Katalinnal közösen, Budapest 2002), A filozófus Dante (Budapest 2002).

Kéri László

Kéri László

politológus. Született: Röszke, 1951. aug. 5. Tanulmányai: 1976. T.: ELTE JTK, 1970-75, ELTE BTK, filozófia, 1976-79, MLEE, szociológia, 1979-81. Életút: 1975-84 az ELTE JTK-n áll.- és jogelméletet, pol. szociológiát, ált. szociológiát tanít, 1984- a Társad.tud. Int. Ifj.kut. Csop.-ban dolgozik, tud. főmunkatárs (1990- MTA Pol.tud. Int.). 1996 a Nottinghami Egy. vendégtanára. 1998- a Színház- és Filmműv. Főisk. docense. 1997-2000 Széchenyi prof. ösztöndíjas. 1989-90 a Min.tan. Tájékoztatáspol. Kollégiumának tagja. 1991-96 az MTA Pol.tud. Biz. tagja. 1991- az Európai Diákok Tört. Tudata nközi kut. program k-európai regionális felelőse. 1991-93 a Magy. Mozgókép Alapítvány dok.film szakkuratóriumának eln. 1993 az Egészségbiztosítási Önkormányzat képv. (MSZOSZ), lemond. Kut. területe: az ifj. pol. részvétele, szocializációja, pol. reformlehetőségek, a Kádár-korszak felbomlása, a többpártrendszer kialakulása Magyaro.-on. A pol.tud. kand. (1988), habilitált (2007). KISZ-díj (1986). F. m.: A politikai szocializáció elméleti kérdései (szerk., társszerző, 1987), Változatok az adaptációra (szerk., társszerző, 1988), Hazai politikai szocializációs folyamatok (szerk., társszerző, 1988), Politikai folyamatok szocializációs metszetben (1989), Összeomlás után (1991), Between Two Systems (1992), Állam és polgár (társszerk., 1992), Napló elnökválasztással (1993), Orbán Viktor (1994), Békesi László (1994), 24 évszak (Petschnig Mária Zitával, 1995), Tíz év próbaidő. A magyar átmenet politikai szociológiája, 1989-1998 (1998), Hatalmi kísérletek (2000), Még 24 évszak (Petschnig Mária Zitával, 2001), Societas Politica (szerk., társszerző, 2001), Választástól népszavazásig (2005), kb. 400 cikk és tanulmány; 1997 a Rendszerváltó évek c. tv-sorozat szakmai irányítója.

Kitaibel Pál (1757-1817)

Kitaibel Pál (1757-1817)

1757. február 3-án született, az akkori Sopron vármegye Nagymarton (ma az ausztriai Burgenland: Mattersburg) nevű községében, jómódú paraszti családból. Iskoláit Sopronban az egykori jezsuita, akkor valószínűleg városi, a későbbi bencés gimnáziumban (ma Roth Gyula Erdészeti Szakközépiskola) - falán emléktábla hirdeti- majd a győri bencés gimnázium (ma Czuczor Gergely nevét viseli) filozófiai osztályában végezte. Budán 1780-tól rövid ideig jogi tanulmányokat folytat az egyetemen, nemsokára pedig az orvosi karra iratkozik át. Érdeklődése és hajlama ugyanis már ekkor a természettudományok, különösen a növénytan felé vonzották, s mivel ez időben a botanikát önálló tudományszakként még nem tanították, kedvenc tárgyának elsajátítását az orvosi oklevél megszerzésével kényszerült összekapcsolni. Orvosi gyakorlatot sohasem folytatott, mert mint orvostanhallgatót Winterl Jakab József mellé kinevezték adjunktusnak a pesti egyetemen. Nagy lelkesedéssel lát az egyetemi botanikus kert növényanyagának gyarapításához. Élő anyagot és magokat gyűjt, havi, majd évi jelentéseket küld a helytartótanácsnak, rendezi és bővíti a herbáriumot. Egyetemi előadásokat sem ekkor, sem később nem tartott. Kitaibel fontosabbnak ítélte a kutatást és az irodalmi tevékenységet: felismerte a magyar föld addig ismeretlen növényi gazdagságát és a kutatás vágyának nem tudott ellenállni.

Konfuciusz

Konfuciusz

Konfuciusz a Lu fejedelemséghez tartozó Cou-ban született (Santung tartomány). Apját fiatalon elveszítette és sokat nélkülözött. 19 évesen megházasodott, és hamarosan megszületett fia, Po-jü. Ezután a nemes Csi nemzetségnél szolgált mint a gabonaraktárak, közmezők és köznyájak felügyelője. 22 évesen tanítani kezdett. Tanítványainak írást, aritmetikát, retorikát, szertartásismeretet, később történelmet, irodalmat, politikát és etikát is tanított. Ezután zavaros politikai időszak következett, melynek eredményeként uralkodójával együtt menekülni kényszerült. Néhány év múlva visszatérve ismét tanítani kezdett, de tanításában nagyobb hangsúlyt kapott a társadalom újjászervezésének gondolata, amely a "li"-re, vagyis a helyes, etikus magatartása alapozott. Ezt szervezett oktatás keretében kívánta kiterjeszteni a társadalom minél szélesebb rétegeire. Ezt követően néhány évre államminiszter lett, de később lemondott hivataláról (más források szerint kegyvesztett lesz) és vándortanító lett. Számos könyvet tulajdonítanak neki, mint pl. A dalok könyvét és A változások könyvét. Tanítványai foglalták össze tanításait a Beszélgetések és mondások c. könyvben. A korai konfucianizmus kiemelkedő alakja Meng-ce (Menciusz) volt, aki egy derűlátó moralista ember volt. Szerinte az alapvetően jó emberi természetet csak tanítani kell, hogy termékennyé váljon.

Kós Károly

Kós Károly

Sokféle válasz adható a kérdésre: építész, író, a transzszilvanizmus világgá kiáltója, politikus, egyházi főgondnok, tanár, könyvkiadó, grafikus. Nem valószínű azonban, hogy valaki is így felelne: az erdélyi polgár. Pedig ha végiggondoljuk ezt a csaknem évszázadnyi életpályát, alighanem ez a leglogikusabb, legátfogóbb és legigazibb válasz. Ő maga 1946-ban, a Romániai Magyar Népi Szövetség képviselőjelöltjeként a kolozsvári Világosságban ezt az önjellemzést adta: Magam választotta tanult mesterségem: építészmérnök vagyok, de Isten kegyelméből valamennyire író is. A magam akaratából immár harminc éve falusi földműves is, és a sors parancsából elejétől fogva máig pusztán munkájából élő erdélyi és magyar. Ez a - csupán látszólagosan - sokféle foglalkozásom azonban a valóságban legfeljebb az adókivető bizottságot hozta komolyan zavarba, de bennem soha nem ütközött össze a technikus a művésszel, az író a földművessel, a szellemi munkás a testi munkással, és soha egy pillanatig sem kívántam más lenni, mint dolgozó tagja az erdélyi magyarságnak. 1946-ban nem lett volna célszerű a polgár voltot hangsúlyozni - különben sosem is volt Kós oly életprogramba fogalmazottan, elkülönítően polgár, mint például Márai -, valójában azonban az ő erdélyi magyarsága, e magyarság dolgozó tagja cím vállalása polgári programot jelentett a feudális hagyományokkal küszködő, majd nemsokára diktatúrába.

Kovács Dénes (muzeológus)

Kovács Dénes (muzeológus)

Bölcseleti doktor, kereskedelmi s polgáriskolai tanár, szül. 1861. nov. 24. Nagyváradon (Biharm.), hol atyja tekintélyes polgár volt és 1848-49. honvéd-hadnagy (meghalt 1893-ban); K. középiskoláit szülővárosában, Temesvárt és Pesten végezte; az egyetemen ugyanitt hallgatta a bölcseleti tudományokat és 1885-ben nyerte el a magyar- és német irodalomból, meg az aesthetikából a bölcseletdoktori oklevelet. 1886-ban a berlini egyetemre ment, hol két félévet töltött, irodalmi, nyelvészeti s jogi tanulmányokkal foglalkozva; titkára volt a berlini magyar egyesületnek. Hirlapírói köldetésben beutazta úgyszólván egész Európát. 1889-ben három hétig tanulmányozta a párisi világkiállítást. Részt vett 1893-ban Konstntinápolyban Széchenyi Ödön gróf basa jubileumán, a mikor a szultán a Tachlisie érdemrenddel és fermánnal tüntette ki. 1894-ben három hétig volt Turinban Kossuth Lajos betegágyánál, halálánál és utóbb ravatalánál, mint több fővárosi lap levelezője. Mint az Otthon-kör delegáltja résztvett az 1897-ben Stockholmban és 1898-ban Lissabonban tartott nemzetközi hirlapírói congressuson. 1890 óta a székesfővárosi IX. kerületi kereskedelmi s polgári iskolánál mint tanár működik. Az Otthon írók és hirlapírók körének főkönyvtárnoka. Tagja a nagyváradi Szigligeti-társaságnak. A hirlapírással 1882 óta foglalkozik, a mikor belső munkatársa lett a Radó Antal szerkesztésében megjelent Magyar Ujság

Lajka kutya igaz története

Lajka kutya igaz története

A szovjetek föld körüli pályára állították a szputnyikot, amelyen egy földi űrutas, is rajta volt. Akkoriban azt a tényt közölték a nyilvánossággal, hogy egy hét után, fájdalommentesen tért örök nyugovóra. A nemrég megrendezett Világ Űrkonferencia egyik orosz résztvevője, Dr. Dimitríj Malasenkov olyan bizonyítékokat tárt a meghökkent hallgatóság elé, amelyek a történteket egészen más fényben tüntetik fel. A kutató szerint itt az ideje hogy megtudjuk az igazat: négylábú hősünk szörnyű kínoknak volt kitéve, amibe végül belehalt. Már akkoriban felháborodott a közvélemény azon a bejelentésen, hogy Lajka soha nem fog visszatérni a Földre. De a most nyilvánosságra került adatok újra felszínre hozhatják az indulatokat. Lajka kóbor kutyaként járta Moszkva utcáit mikor rátaláltak. A felkészülési időszakban a hagyományos kutyaketreceknél kisebb lakhelyekben kellett élniük a kijelölt 3 kutyának, élelmiszert is csak zseléformában kaphattak, hogy hozzászokjanak a Szputnyik méreteihez. Végül Lajkára esett a választás. Az indulás előtt az űrutast, hogy véletlen elfordulását megakadályozzák leláncolták, a kabin levegőjének tisztaságáról pedig egy széndioxid-elszívó gondoskodott. Lajkára különböző érzékelőket és vérnyomásmérőt erősítettek, így szereztek a kilövés utáni állapotáról információkat. Később kiderült hogy kilövéskor a kutya pulzusa a normál érték háromszorosára ugrott.

Lakatos Imre

Lakatos Imre

Lakatos Imre 1922-ben született Debrecenben - ugyanitt végezte egyetemi tanulmányait, melyek során fizikát és filozófiát tanult, egészen 1944-ig. Kisebb csoda, hogyan tehette mindezt zsidó létére a második világháború és a holokauszt kellős közepén (tragikus adalék: édesanyját és nővérét Auschwitzban ölték meg) - annyi biztos, hogy eredeti nevét (Lipschitz) gondosan Molnárra, majd utóbb Lakatosra változtatta, s szerzett hamis papírokat is, amihez hozzásegítette, hogy már ekkor, a háború alatt tagja lett a kommunista pártnak. Hogy ez formálisan is megtörtént-e, természetesen vitatott: az eredményesen működő magyar elhárítás többször is lefejezte a pártot, melyet Kádár 1943-ban gyakorlatilag fel is oszlatott - mindenesetre Lakatos Nagyváradon illegális kommunista sejtet szervezett, amelynek érthető módon ő maga lett a központi figurája. Ész nélkül S pontosan itt következik Lakatos életének legelképesztőbb, az illegalitásból fakadó pszichózis nélkül érthetetlen epizódja. A csoport tagja volt egy nagyváradi zsidó lány, Izsák Éva, akiről a többiek úgy vélték: közel áll a lebukáshoz, s mivel úgysem bírná a brutális kihallgatásokat, lebuktatná az egész kommunista sejtet. A többségi verdikt szerint egyetlen lehetősége marad - meg kell ölnie magát.

Hirdetés
Lao-ce

Lao-ce

hagyomány szerint a taoizmus Lao-ce-től származik, akiről azt mondják, I.E. kb. 604-ben született Kínában. Elég homályos alak, mégcsak a nevét sem tudjuk, a Lao-ce, mely jelentése az Öreg Fiú, az Öreg Barát, vagy a Nagy Öreg Mester, nyilvánvalóan tiszteletbeli nevek. Levéltárosként dolgozott a nyugati tartományban, és hogy ezen foglalkozása mellett egy szerény és egyszerű életet élt. Kína egyik történészének beszámolója szerint mély, spirituális tudás birtokában volt, amely ellenszegült a racionális felfogásnak. Ez alpján Konfúciuszt a Lao-ce-ről hallottak kiváncsivá tették, egyszer meglátogatta őt. Konfúciuszt ez a különös ember zavarba ejtette, de hatalmas tiszteletet érzett iránta. Tudom, a madár repül; tudom, a hal úszik; tudom, az állatok képesek szaladni. A futó teremtmények csapdába ejthetőek, az úszók pedig fonott hálóba; amelyek repülnek, nyíllal lelőhetőek. De a sárkány a tudásom fölött áll; a mennyekbe emelkedik a felhőkön és a szeleken. Ma láttam Lao-ce-t, és ő olyan, mint egy sárkány! Lao-ce elszomorodott azon, hogy a nép idegenkedett a tanításától, ami a természetes jóság műveléséről szólt, így magányt keresve a hátralevő éveire, felült egy bivaly hátára és nyugat felé vette az irányt. Hankao Szorosánál egy kapuőr, látván a szokatlan vándorló személyt, megpróbálta meggyőzni arról, hogy forduljon vissza.

Leon Battista Alberti

Leon Battista Alberti

A humanista, a teoretikus és az építész Alberti festészetrôl írt traktátusa tehát nem festô mˆve. Ellentétben a korábban mˆködött Cenninivel vagy a késôbbi Piero della Francescával és Leonardóval, Alberti nem a mˆhelyben, valamely mester környezetében nevelkedett, hanem klasszikus nyelveket tanult és egyetemre járt, ahol kánonjogi tanulmányokat folytatott. Ilyen képzettséggel igencsak meglepô, hogy egy festészetrôl szóló elméleti mˆ megírására vállalkozott, ami csak akkor válik érthetôvé, ha ismerjük sokoldalú tehetségét, szerteágazó érdeklôdését és kapcsolatát kora képzômˆvészetével és mˆvészeivel. Az Alberti család egyike volt Firenze tekintélyes és gazdag dinasztiáinak, vagyonuk gyapjú- és szövetkereskedésbôl származott. A családot 1387-ben számˆzték a városból, ahova csak 1428 után térhetett vissza (a Brunelleschinek írt Prológusban szerzônk keserˆen emlékezik meg a lungo essilio"-ról, amelyben az Albertik megöregedtek", mire visszajutottak ornatissima patriá"-jukba). Battista (a Leone név késôbbi) 1404-ben született Genovában, apja, Lorenzo di Benedetto Alberti és egy genovai nemes hölgy, Bianca Fieschi kapcsolatából, másodszülöttként. 7 Tanulmányait valószínˆleg Velencében kezdte meg, ahova apja üzleti megfontolásból költözött, majd Gasparino Barzizza humanista iskolájában folytatta Padovában. Ezt követôen beiratkozott a bolognai egyetemre.

Louisa May Alcott Kisasszonyok

Louisa May Alcott Kisasszonyok

Louisa May Alcott 1832. november 29-én született a pennsylvaniai Germantown-ban, és 1888. március 6-án halt meg a massachusettsi Bostonban. Írói pályáját, amely során tízegynéhány regényt, számtalan novellát és költeményt írt, három részre osztják. A legsikeresebbnek a középső tekinthető, talán nem véletlen, hogy a Kisasszonyok, amellyel igazán híressé vált, ebben az időszakban keletkezett. Írás közben az egyszerűség vezérelte, ahol lehetett, hosszabb szavak helyett inkább rövideket választott, ami összességében tiszta és egyszerű stílust eredményezett. A történet hangulata leginkább szentimentálisnak mondható (a hozzáértők szerint a XIX. század családi életének realista ábrázolásával kiegészítve), amihez jól illeszkedik a szereplők hihető személyisége. Ez érvényes a sorozattá bővült további írásokra is. A Kisasszonyok vélhetően az amerikai polgárháború idején játszódik, valahol északon. Itt él tisztes szegénységben Mrs. March négy lányával, miközben férje a hazáért harcol. A regény arról az egy évnél valamivel hosszabb időszakról szól, ami alatt a lányok nem csupán fizikailag korosodnak, hanem lelkileg is megváltoznak, bizonyos erkölcsi tanítások célja és jelentősége megvilágosodik számukra, és ennek következtében a környezetükkel való kapcsolatuk is átalakul. Louisa May Alcott regényének legfőbb erénye - legalábbis az én szememben - egy réges-régen letűnt kor felidézése.

Lugosi Béla (1882-1956)

Lugosi Béla (1882-1956)

Lugosi Béla (eredetileg Blaskó Béla Ferenc Dezső)... Magyarországon: Nászdal (1917) Leoni Leó (1917) A régiséggyűjtő (1917) Az ezredes (1917) Casanova (1918) Lulu (1918) Álarcosbál (1918) Küzdelem a létért (1918) Tavaszi Vihar (1918) Lili (1918) Az élet királya (1918) 99 (1918) 1919-ben a Tanácsköztársaság idején aktív szerepet vállalt a színész-szakszervezetben. Nyílt politikai állásfoglalása miatt emigrációba kényszerült. Előbb Bécsben és Berlinben, ahol a filmvásznon kamatoztatta színészi adottságait. Gépészként egy szállítóhajóra szegődött, és így szökött tovább az Egyesült Államokba. 1920. december 4-én érkezett New Orleans-ba, de úticélja New York volt. 1931-ben megkapta az amerikai állampolgárságot. Az Egyesült Államokban ezután létrehozta a Magyar Nemzetiségi Színházat, ahol magához hasonlóan hazájukból száműzött magyar színészekkel vette körül magát. Első angol nyelvű szereplése a The Red Poppy című darabban volt. 1927-ben felkérték a Drakula című Broadway darab címszerepére. A produkció rendkívül sikeres volt több mint 500 előadást ért meg és még két évig turnéztak vele. Ennek köszönhetően kérte fel az Universal filmstúdió Lugosi Bélát az 1931-es Drakula című film főszerepére. Ez a film hozta meg számára a sikert, ám egyben skatulyául is szolgált számára, mivel később csak horrorfilmekben szerepelt.

Magyar színészek listája

Magyar színészek listája

Agárdi Gábor - színész Alföldi Róbert - színész, rendező Almási Éva - színésznő Andrádi Zsanett - színésznő Avar István - színész Ábel Anita - színésznő Ágai Irén - színésznő Anger Zsolt - színész Badár Sándor - színész Bajor Imre - színész Balázs Péter - színész Balázsovits Edit - színésznő Balogh Edina - színésznő, ex-szépségkirálynő Balogh Emese - színésznő Bálint András - színész Bánffy György - színész Bánhidi Vivien - színésznő, modell Bánsági Ildikó - színésznő Bárdy György - színész Bede-Fazekas Szabolcs - színész Bencze Ilona - színésznő Benedek Tibor - színész Benkő Péter - színész Bereczki Zoltán - színész Berky Lili - színésznő Bessenyei Ferenc - színész Bodnár Erika - színésznő Bodnár Vivien - színésznő Borbás Irén - színésznő Bordán Irén - színésznő Böröczky József - színész, humorista Bubik István - színész Bujtor István - színész Csala Zsuzsa - színésznő Csákányi Eszter - színésznő Csákányi László - színész Csányi Sándor - színész Cserhalmi György - színész Csomor Csilla - színésznő Csonka András - színész, énekes, műsorvezető Csősz Boglárka - színésznő Csotó Klára - színésznő Czigány Judit - színművésznő Dajka Margit - színésznő Damu Roland - színész Darvas Lili - színésznő

Majom az űrben

Majom az űrben

1961-re már sok dolgot kipróbáltak a nagyhatalmak az űrben, egy dolog hiányzott, az ember repülése. De a jóslatok borúsak voltak fajunk számára, így a nagy attrakció előtt a tudósok a világ mindkét pólusán beiktattak egy főpróbát: a szovjetek kutyákkal, az amerikaiak egy csimpánzzal tettek próbát. 1957 végén, már a világ második űrszondájának startjakor egy élőlény keltett világszenzációt: a Szputnyik-2-vel Lajka kutya indult az űrbe. Szegény pára kegyes hazugságok közepette lelte halálát a tapasztalatlanság miatt nem kellő gondossággal tervezett kapszulájában, küldetése nem is az űrutazás volt, csak a hidegháború ostoba erőfitogtatása. Lajka után mindenféle élettelen műszer repült, elhangzott az első rádióadás, elkészültek az első meteorológiai fényképek, sőt az első kémfotók is. A tétek mindkét oldalon egyre nőttek. Eisenhower amerikai elnök 1959-ben meg is tette bátor tétjét: bejelentette a Mercury programot, majd nagy csinnadrattával hamarosan bemutattak 7 férfit Washingtonban, hogy ők lesznek a világ első űrhajósai. A Nagy Víz másik oldalán a legnagyobb titokban folytak tovább az űrkísérletek, csak a siker tudódott ki róluk, amikor a TASSZ időről időre közzétett egy-egy közleményt. Ember űrbe juttatásáról szó sem volt a kommünikékben. A Mercury program erőfeszítései két irányon indultak el. Egy megfelelő teljesítményű hordozórakéta és egy ember űrbe juttatására.

Múlt kor Történelmi portál

Múlt kor Történelmi portál

1596. március 31-én született La Haye-ban René Descartes. A francia filozófus, matematikus, természettudós a racionalizmus egyik megalapozója volt. Római katolikus nemesi családból származott, apja Bretagne tartományi bíróságán töltött be tanácsnoki tisztet. Anyja korán meghalt, így nevelése anyai nagyanyjára és egy nevelőnőre maradt. 1606-ban a La Fleche-i jezsuita kollégiumba ment, ahol a klasszikus ismeretek mellett zenét, költészetet, táncot, lovaglást és vívást is tanult. 1614-ben Poitiers-ba került, ahol 1616-ban jogi diplomát szerzett. Ezután a németalföldi Bredában 15 hónapon át matematikát és erődépítészetet tanult, sőt még a holland hadseregbe is beállt, gondolván, hogy ott soha nem kell hadakoznia. Egy évvel később kitört a harmincéves háború, amely 1620-ban Miksa bajor herceg katolikus seregéhez sodorta. A küzdelmekben azonban valószínűleg nem vett részt: a katonai életet haszontalannak, erkölcstelennek és ostobának tartotta. Beutazta viszont Észak- és Dél-Európát - ahogy ő mondta, tanulmányozta a világ könyvét -, ebben az időben vélhetően Magyarországon is járt. 1619-ben csehországi tartózkodása idején három álom arra indította, hogy tudósként és filozófusként az igazságot keresse az emberiség boldogulására. 1626-ban visszatért Franciaországba, és három évet töltött Párizsban, ahol kapcsolatot talált kora legnagyobb elméivel. Foglalkoztatták az ezoterikus tanok is, követte a rózsakeresztesek életcéljait és szokásait (magányosan élt, gyakran változtatta lakhelyét, fizetség nélkül gyógyított), a rózsakeresztesek mágikus, misztikus hitét azonban elvetette. 1628-ban írta latin nyelven első nagy művét Szabályok az értelem vezetésére címmel, amelyet azonban nem fejezett be, s a művet csak 1701-ben adták ki. 1629-ben Hollandiában telepedett le, ahol minden idejét tanulmányainak szentelhette. Becsvágya óriási volt: meg akarta magyarázni "a Természet minden jelenségét" - ahogy 1629 végén írta Marin Mersenne szerzetes matematikusnak, akit tréfásan Desc

Navracsics Tibor

Navracsics Tibor

egyetemi docens 1966-ban született Veszprémben. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán folytatta tanulmányait, ahol 1990-ben szerzett diplomát. Ezt követően a Veszprémi Városi Bíróságon, a bírói szakvizsga letétele után pedig a Veszprém Megyei Önkormányzatnál dolgozott. 1993-1997: a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tanársegéd. 1994-ben végzett az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében jogász-politológus szakon. Az 1996-97-es tanévben egy ösztöndíj segítségével Angliában, Brightonban tanított a Sussex Egyetem Sussex Európai Intézetében. 1997 óta előbb adjunktusként, majd a mai napig docensként oktat az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1999-ben doktorált politikatudományból. 1999-2002-ig a Miniszterelnöki Hivatal Sajtó- és Információs Főosztályának vezetője. 2003-tól a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöki kabinetfőnöke, majd 2006 májusától az országgyűlési frakció vezetője. 1996-tól a Magyar Politikai Intézet Egyesület alelnöke, 1999-től a Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának tagja; 2001-tól a Magyar Politikatudományi Társaság elnökségi tagja.

Tuti menü