Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Híres emberek önéletrajz gyűjteménye linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Dr. - Gerevich [4. oldal]
részletek »

Híres emberek önéletrajz gyűjteménye képes leírás: Dr. - Gerevich [4. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: oneletrajz-eletrajz-hires.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 122 db
Dr. Aczél János

Dr. Aczél János

Aczél János 1924-ben született Budapesten. 1947-ben a Pázmány Péter Tudomány-egyetemen doktorált. 1952-től 1965-ig vezette a KLTE Matematikai Intézet Analízis Tanszékét. Ezt követően 1993-ig a kanadai Waterlooi Egyetem professzora, 1993-tól professzor emeritusa. Számos magyar és nemzetközi kitüntetés birtokosa; 1971-től a Royal Society of Canada, 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Díszdoktora a Karlsruhei, a Gráci, a Katovicei és a Miskolci Egyetemeknek. Debrecenben töltött évei során - a függvényegyenletekkel foglalkozók bibliájaként számon tartott könyvében - készítette el az elmélet első szisztematikus összefoglalását. Tevékenysége meghatározó módon befolyásolta az Analízis Tanszék kutatási profilját - az ő hatására lett a függvényegyenletek vizsgálata a tanszék fő kutatási területe. Tizenkét éves itteni munkássága alatt öten doktoráltak irányítása mellett. Külföldre való távozása után is tartotta a kapcsolatot a debreceni kollégákkal. 1975-ben közös könyve jelent meg Daróczy Zoltánnal. Számos debreceni matematikust meghívott a Waterlooi Egyetemre, amelynek eredményeként több mint 20 közös publikáció született.

Dr. Szabó Máté

Dr. Szabó Máté

1956. június 13-án született Budapesten. Nős, két gyermeke van. Diplomáját 1980-ban szerezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán, ezt követően négy évig a Világosság című folyóirat szerkesztőjeként dolgozott. 1984-től az ELTE Állam-és Jogtudományi Karának Politológia Csoportjánál, illetve Tanszékén dolgozott tudományos munkatársként, 1987-től főmunkatársként, 1990-től egyetemi docensi beosztásban. Politikatudományi kandidátusi disszertációját 1987-ben védte meg a társadalmi mozgalmak témakörében, 1996-ban elnyerte az MTA Politikatudomány Doktora címet. 1999. november 1. óta a Politológiai Tanszék vezetője, majd annak Politikatudományi Intézetté alakulásától, 2001. november 1-jétől igazgatója. Megalakulása óta oktat az ELTE ÁJK Politológiai Doktori Iskolájában és tagja a Doktori Iskola Tanácsának. 1989 után oktatott, illetve részt vett a politológia-oktatás megszervezésében a Budapesti Közgazdasági Egyetemen, a Miskolci Egyetemen, a győri Széchenyi István Egyetemen, 2002 óta részfoglalkozású egyetemi tanárként oktat a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Európa Tanulmányok Intézetében. Alapító tagja a Magyar Politikatudományi Társaságnak és a Magyarországi Humboldt Egyesületnek. 1992-1997 között a Magyar Politikatudományi Társaság főtitkára, 2000-2004 között elnökségi tagja volt.

Dr.Stumpf István

Dr.Stumpf István

Születési ideje:1957. augusztus 5. Születési helye: Sárospatak Családi állapot: nıs, négy gyermek 1977-1982: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, jogi diploma 1983-1985: ELTE Bölcsészettudományi Kar, szociológus diploma 1995 politikai tudományok kandidátusa 1989 Az Európa Tanács nyári vezetıképzı és nyelvi kurzusa (Ealing College, London) 1990 German Marshall ösztöndíj (USA) 1992-93 IREX ösztöndíj (Harvard University, Kennedy School of Government, George Washington University, Graduate School of Political Management)1982-87: tanársegéd, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Állam- és Jogelméleti Tanszék 1982-88: alapító és igazgató, ELTE Bibó István Szakkollégium 1987- : tudományos fımunkatárs, MTA Politikai Tudományok Intézete 1991- : alapító és igazgató, Századvég Politikai Iskola 1997- : egyetemi docens (másodállású) ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Politológia Tsz. 1998 -2002: miniszter, Miniszterelnöki Hivatal - Nemzetközi Politikatudományi Társaság Összehasonlító Választási Rendszerek Kutató Bizottságának elnökségi tagja - Magyar Politikatudományi Társaság elnökségi tagja - Magyar Szociológiai Társaság - Magyar ENSZ Társaság Vezetıi gyakorlat: - Igazgató, ELTE Bibó István Szakkollégium (1982-88) - Elnök, Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa (1989-90) - Elnök, Századvég Politikai Iskola(1991-98; 2002-) - Bevezetés az állam- és jogtudományba

Edmond Halley

Edmond Halley

Edmond Halley Edmond Halley (néha Edmund, 1656. október 29. - 1742. január 14.) angol csillagász, geofizikus, matematikus, meteorológus és fizikus. A London közelében fekvő (ma már Londonhoz tartozó) Haggerston községben született 1656. október 29-én (az Angliában akkor még használatban lévő Julián-naptár szerint, a mai Gergely-naptárban ez november 8-ának felel meg). 1680-81 telén fényes üstökös tűnt fel az égen. Először 1680 novemberében látták, amint éppen a Nap felé közeledett, majd eltűnt a Nap fényének ragyogásában. Nemsokára újra feltűnt, a Nap másik oldalán, attól távolodva, ám először a megfigyelők arra gondoltak, hogy két külön üstökösről van szó. Flamsteed vetette fel elsőként, hogy egyetlen égitestről lehet szó. Az üstökös az éjszakai égbolt látványos jelensége volt, amely London és Párizs utcáiról is tisztán látszott, az akkor élő emberek még soha nem láthattak ilyen fényes üstököst. Amikor először feltűnt, akkor Halley éppen nagy, európai körutazására indult, így az üstökös második feltűnését már a kontinensről figyelhette meg.

Ekler Dezső

Ekler Dezső

1972-1978: Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar, mestere: Makovecz Imre. 1989: Piranesi-díj; 1991: Palladio-díj; 1993: Év háza díj; 1994: Ybl-díj. 1978-1986: BUVÁTI Tudományos Kutató Osztály; 1987-1990: Makona Tervező Kisszövetkezet, 1990-1993: Kvadrum Építész Kft.; 1993-tól Ekler Építész Kft. 1985-1987 között a Magyar Iparművészeti Főiskola vendégtanára; 1988-1990 között a Tölgyfa Galéria Építész Kerekasztalát vezette; 1991-1993-ban vendégtanár a Budapesti Műszaki Egyetem Városépítési Tanszékén; 1993-tól részt vett a Kós Károly Egyesülés Szabad Oktatási Fórumának munkájában. ~ építészeti koncepciójában a szellem áll a középpontban, a reneszánsz körbe és négyzetbe szerkesztett emberképének anyagtalan párjaként. Korai munkájában - Nagykálló Tánccsűr, 1986 - mestere, Makovecz Imre tanítását (a "Jó szolgálatában álló építészről") követve ~ az angyalszárny szimbólumát alkalmazta. A Kaposvári Agrártudományi Egyetem lovardájánál (1989), vagy Nagykálló buszállomásánál (1993) ez a motívum jóval elvontabb formát öltött. A 90-es évektől házai megfogalmazásakor a lélekmentő hajó vagy Noé bárkájának ősi ikonográfiájához nyúlt vissza. Négyszöget és a kört, esetenként az ellipszist vagy a boglyaívet összetolja és ebből általában egy hajószerű tömeget kap - családi ház a Duna-parton, (1993). Ezzel a munkájával elnyerte az Év háza díjat.

Hirdetés
Entz Géza (1913-1993)

Entz Géza (1913-1993)

Az egész magyar tudományosságot súlyos veszteség, az erdélyi magyar művészetkutatást pedig valóságos csapás érte, amikor Entz Géza professzor váratlanul végleg eltávozott körünkből. Születésének 80. évfordulóját követő napon, 1993. március 3-án, az egykori munkahelyén tiszteletére rendezett ünneplésre indult volna, amikor összeesett és percek alatt kiszenvedett. Halála, akárcsak élete, hasonló volt a Szabó T. Attiláéhoz, aki hat esztendővel korábban, ugyancsak március 3-án, azonos módon dőlt ki tudományosságunk tartóoszlopai közül. Van ebben valami jelképes figyelmeztetés a nyomukban járók számára. Az elmúlásnak ez a kiváltságos formája mindkét esetben rendkívüli életet és tudóspályát zárt le. Ezek tanulságait elsősorban a tudományok kisebbségi művelőinek érdemes jól megszívlelniök. E lezárult élet valóságos példája mind a magyar tudományosság oszthatatlanságának, mind pedig az erdélyi magyar kutatás XX. századi sorsának. Az elhunyt tudós formálisan nem számított erdélyinek, mert Budapesten született 1913-ban, és kilenc kolozsvári esztendő kivételével ott is élte le egész életét. Elődeinek származása alapján azonban mindkét ágon hetvenöt százalékig erdélyinek tekintette magát. Szülei csak közvetlenül az első világháború előtt kerültek fel a magyar fővárosba.

Erdős Pál

Erdős Pál

A világ matematikusai szerint korábban sohasem élt hozzá hasonló egyéniség. Egész élete olyan ellentmondásos volt, mint ő maga: tucatnyi szerencsétlen körülmény összejátszásának "köszönhető", hogy Erdős Pál a huszadik század egyik legnagyobb és vitathatatlanul legnépszerűbb matematikusa volt. Engländer Pál 1913 márciusában született Budapesten. Szülei (Anna és Lajos) mindketten matematikatanárok voltak. A vallást ugyan nem gyakorolták, zsidó származásuk később mégis tragikus eseményekhez vezetett - nevüket is ezért kényszerültek Erdősre magyarítani. Két nővérét még Pál születése előtt ragadta el az akkoriban halálosnak számító skarlát. Legkisebb fiukat szülei még a széltől is óvták - sokáig iskolába sem engedték, inkább otthon vezették be a matematika rejtelmeibe. Időközben kitört az első világháború, és Erdős Lajos az oroszok fogságába esett. Hat év után szabadult csak Szibériából. Fogsága alatt különböző könyvek és újságok segítségével megtanult angolul, ám a helyes kiejtést nem volt módja megismerni. Hazatérése után fiának is ezt a "felemás" nyelvtudást adta át - külföldi barátai szerint Erdős Pál egyik legjellegzetesebb vonása volt az a különös akcentus, amit apjától sajátított el. A két világháború között - Horthy Miklós hatalomra jutásával - Magyarországon is elkezdődött a huszadik század történelmének legembertelenebb időszaka.

Farkas Gyula

Farkas Gyula

Farkas tehát Pusztasárosdon (ma Sárosd, Fejér megye) született 1847-ben, március 28-án. Édesapja uradalmi intéző volt, egy nemesi család elszegényedett leszármazottja, hét gyermek eltartója. Gyula a győri bencés gimnáziumban szerezte érettségijét, majd Budapesten tanult jogot, és emellett komoly reményeket táplált egy zenei pálya iránt is. Ám érdeklődésehamarosan a természettudományok felé fordult, és így korábbi tanulmányait megszakítva, elsősorban Jedlik Ányos hatására és kedvéért, beiratkozott a Budapesti Egyetemre, ahol fizikát és kémiát (természettan és vegytan) tanult. Miután itt tanári képesítéssel végzett (bár egy ideje már magántanításból élt), 1870-től négy éven át tanítóskodott a székesfehérvári reáliskolában, ahol tankönyvet írt a Természettan elemei címmel (1872), valamint hetilapot szerkesztett (Székesfehérvári Figyelő). Ezután hat évig Batthyány Géza gróf három gyermekének magántanításával foglalkozott, és e feladatának köszönhetően egyfelől jól berendezett fizikai laboratórium állt rendelkezésére, másfelől pedig többször alkalma nyílt arra, hogy elkísérje a családot külföldi útjaira, ahol is kapcsolatba kerülhetett híres francia matematikusokkal.

Francis Bacon

Francis Bacon

Francis Bacon (1561-1626) Londonban született, egy előkelő családban. Apja, Sir Nicholas Bacon, I. Erzsébet királynőnek volt a főpecsétőre. Sőt, anyai nagyapja, aki nyelvész és teológus volt, VI. Edward király nevelője volt. Tizenkét éves korában Cambridge-ben, a Trinity College tanulója. Itt is végezte egyetemi tanulmányait. 1577-79 között a párizsi angol nagykövet mellett találjuk. Mikor édesapja meghalt 1579-ben, visszatért Londonba, de hiába kopogtatott munka reményében a befolyásosabb ismerőseinél, nem sikerült állást találnia az ifjú diplomatajelöltnek. Ezért a Gray Inn jogakadémián folytatta tanulmányait. 1583-ban parlamenti képviselő, 1591-től Essex gróf pártfogását élvezte. A gróftól 1595-ben birtokot is kapott. 1603-tól, I. Jakab trónra lépésétől karrierje magasra ívelt. Még ebben az évben lovaggá útik, 1607-ben General Solicitor (helyettes főállamügyész), 1613-ban Atorney General (főügyész), 1618-ban főpecsétőr (elérte apja rangját), lordkancellár, a király távollétében az állam kormányzója. Még ebben az évben lesz Verulam grófja, majd 1621-ben Saint-Alban őrgrófja.

Hirdetés
Friedrich Engels

Friedrich Engels

1820. november 28-án született a Rajna-vidéki Barmenben, mérsékelten liberális polgárcsaládban, apjának textilgyára volt Manchesterben és Barmenben. Kimaradt a gimnáziumból, de apja 1838-ban elhelyezte egy brémai exportcégnél. A liberális és forradalmi írásokat, Börne, Gutzkow és Heine műveit olvasta, 1841-42-es szolgálata során jelentős katonai ismereteket szerzett, később számos lexikoncikket írt e témából. Közben, kettős életet élve, hegeliánus filozófusok előadásait hallgatta az egyetemen, s megismerkedett a kor új gondolataival: Friedrich Oswald álnéven írt a lapokba. 1842-ben kereskedelmi ismereteinek bővítésére Angliába utazott. Manchesterben észlelte a legfejlettebb ország munkásságának nyomorát és jogfosztását. Ekkor lett Moses Hess hatására materialista és forradalmi demokratából kommunista, s megírta a Vázlatok a politikai gazdaságtan kritikájához című művét, amelyre Karl Marx is felfigyelt. 1845-ben Párizsban barátkoztak össze, ezután pályájuk összefonódott. Első közös munkájuk 1845-ben jelent meg, Brüsszelben együtt írták a Német ideológiát, melyet csak 80 év múlva adtak ki. Ebben több ifjú-hegeliánussal és szocialistával szálltak szembe, akik vitatták a forradalom szükségességét. Sokszor másokkal vitázva fogalmazták meg gondolataikat, kimutatták: a munkásság nemcsak elnyomott, de a felszabadulásáért harcoló osztály is (ez mindmáig fétisjellegű olvasmány is lehet).

G. Fodor Gábor

G. Fodor Gábor

1975-ben született Szikszón. 1999-ben a Miskolci Egyetemen szerzett politológus diplomát. 2003-ban Schlett István témavezetésével védte meg doktori disszertációját politikatudományból az ELTE Politikatudományi Tanszékén. 2002 és 2006 között az MTA Politikatudományi Intézetének tudományos munkatársa. 2000-től az ELTE Politikatudományi Intézetének munkatársa, ahol politikai filozófiát tanít, majd 2004-től a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetében is státuszt vállal: a Lánczi Andrással közösen tartott politikai filozófia kurzusok mellett politikai gondolkodástörténetet oktat. Jelenleg a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója. 2006-ban Akadémiai Ifjúsági-díjban, 2007-ben az év legjobb politikatudományi publikációjáért Kolnai Aurél-díjban részesült.

Galavics Géza

Galavics Géza

1940-ben született, Győrben. Jelenleg az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének tudományos tanácsadója. Pályaválasztásomban egy 1956 után bevezetett iskolareform kapott fontos szerepet: 1957-től a gimnáziumokban - néhány évre - bevezették a művészettörténet oktatását, s fő tantárgyként egy teljes éven át tanították. Néhány óra után már tudtam, hogy ezt szeretném csinálni. Bár a Sopron környéki faluban, ahol felnőttem, nem volt ismeretes, hogy létezik ilyen tudomány, a művészettörténeti gondolkodás találkozott történeti érdeklődésemmel. Már soproni gimnazista koromban bejártam a Sopron megyei levéltárba, hogy többet tudjak meg falum múltjáról, mint ami a kitűnő monográfiában (Mohl Adolf: Lövő története, 1930) olvasható volt, s önálló levéltári kutatással pályáztam az országos középiskolai tanulmányi versenyen. Az ELTE-n is művészettörténet-történelem szakot végeztem (1958-1963), s a két tudományág összekapcsolása máig meghatározó maradt számomra. A soproni és a nyugat-dunántúli környezet markáns barokk öröksége hozhatta, hogy a 17-18. századi művészet specialistája lettem. Pályám kezdetén közel egy évtizedet dolgoztam a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában, s onnan kerültem az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetébe.

Galileó Galilei (1564-1642)

Galileó Galilei (1564-1642)

Galileo Galilei (1564-1642) Pisában született. Orvosnak készült, majd matematikát, mechanikát és orvostudományt tanított, még a kor szellemében, azaz arisztotelészi szellemben. Későbbi munkássága és eredménye leginkább azonban erre a három területre korlátozódik. A matematikában a legkevésbé kiemelkedők Galilei eredményei: alapvetően az ekludészi matematikát használja. Mindazonáltal felfedezi a róla elnevezett, és később Cantor által feloldott, Galilei-paradoxont. A paradoxon abban áll, hogy noha a legtöbb egész szám nem négyzetszám, ennek ellenére ugyanannyi egész szám van, mint négyzetszám, tekintve, hogy mindkettőből végtelen sok van (Cantor szerint ennek az az oka, hogy bár az egész számok halmaza és a négyzetszámok halmaza egyaránt végtelen, ám számosságuk különböző, mivel nem elemik nem között nincs egy-egyértelmű megfeleltetés). A fizikában Galilei kortársaitól eltérően precíz, a természeti törvények pontos matematikai leírásával alátámasztott, kísérleteket hajtott végre a testek mozgásával kapcsolatban. Ezek a kísérletek a klasszikus mechanika előfutárainak, és így az arisztotelészi fizikával kapcsolatos ellenvetéseknek tekinthetők. A kísérletek egyike a pisai ferde torony elvégzett sebességmérés, amelynek az a következménye, hogy a testek sebessége független a testek tömegétől (ha kizárjuk a légellenállást). Egy másik fontos megfigyelése szerint egy mozgó test.

Genthon István

Genthon István

A 1903-ban Budapesten született, és Egerben, 1969-ben elhunyt művészettörténész rendkívül fontos kutatásokat és felméréseket végzett. Ha valaki városainkat, faluinkat járja, és eltöpreng azon, hogy miként alakult ki a település arculata, hogyan keletkeztek a legszebb épületek (no nem a panelházak vagy a kalákában épített tucatépületek), miként alakították át őket az idők során, illetve miért pusztul még ma is olyan gyalázatosan némelyik, nos, az feltétlenül üsse fel a Magyarország művészeti emlékei című sorozatot, amely Genthon István és - Budapest lajstromozójaként - Zakariás G. Sándor topográfiai munkáját dicséri. A páratlanul gazdag és megbízható dokumentáción alapuló kötetekből feltárul hazánk építészeti műemlékeinek szinte teljessége, meghökkentő részletességgel és pontossággal bemutatva minden egyes ház, épület vagy épületdíszítő elem jellemzőit, történetét, helyét, kialakulását és természetesen a róla szóló legfontosabb szakirodalmat is. De ha valakit nem érdekel az építészettörténet, csak a festészet vagy a szobrászat, akkor sem kerülheti el Genthon István munkáit. A négykötetes Művészeti Lexikon Zádor Annával közös főszerkesztői munkáját dicséri.

George Byron (1788-1824) költő

George Byron (1788-1824) költő

Angol költő 1788. január 22-én született Londonban. Régi főnemesi család sarja, apja, a veszett Jack Byron, a testőrgárda tisztje volt, szenvedélyes kártyás, minden vagyonát elvesztette, és fia mindössze hároméves volt, amikor Franciaországban meghalt. Byron gyermekéveit anyjával, Catherine Gordonnal Aberdeenben töltötte, itt járt gimnáziumba is 1794-98 között. A költő jobb lábára sántán született, s fogyatékossága miatt anyja egyformán szánta és gúnyolta, életre szóló sebeket ejtve fia önérzetén. 1798-ban, nagybátyja halála után váratlanul a lordi cím birtokosa lett, és Newsteadbe költözött. 1801-től Harrow-ban, 1805-től a cambridge-i Trinity College-ban tanult. Kitűnt a legtöbb sportban, és gyakori botrányok hőse lett. Első verseskötetei, a Múlandó versek 1806, A tétlenség órái 1807 még cambridge-i diákkorában jelentek meg, amelyeket Brougham, az Edinburgh Review kritikusa hevesen támadott. Válaszként 1809-ben Byron ragyogó verses szatírát adott ki Pope stílusában: Angol bárdok, skót ítészek. 1808-ban magiszteri diplomát szerzett, majd elfoglalta helyét a Lordok Házában. 1809-ben későbbi hűséges barátjával, Lord Broughtonnal európai körutazásra indult, bejárta Spanyolországot, Portugáliát, Görög- és Törökországot. 1812-ben két híres beszédet mondott a parlamentben, a luddita géprombolók és az ír nép védelmében, és kiadta a Childe Harold zarándokútja első két énekét, amelyben spenseri stanzákban a saját úti élményeit beszéli el. A költemény olyan sikert aratott, hogy mint ezt Byron kifejezte, egyik napról a másikra híres emberré vált. Ezzel az addigi költőkirály, Walter Scott helyére lépett, és a nagyvilági társaságok elkényeztetett kedvence lett. 1815-ben feleségül vette Anne Isabella Milbankset, de egy év múlva felesége elhagyta és válópert indított ellene, őrültség és kegyetlenség vádjával. A botrányt növelték a széles körben szellőztetett pletykák Byronnak féltestvérével, Augusta Leigh-vel folytatott bűnös viszonyáról

Geőcze Zoárd

Geőcze Zoárd

Budapest, 1873. augusztus 23.-Budapest, 1916. október 26.): magyar matematikus. Középiskolai tanár, a felszínmérés úttörője. Apja a Ludovika hadiakadémia tanára volt. Az egyetemen KŐNIG GYULA előadásai voltak rá nagy hatással, de személyes kapcsolatuk nem jól alakult. Tanári pályáját a podolini alreáliskolában kezdte. Onnan az ungvári főreáliskolában került. Kutatómunkáját nehezítette a szakirodalom hiánya és az elzártság. Emellett nyolc gyerekről is gondoskodnia kellett. Első értekezései iskolája értesítőiben jelentek meg. A felszínmérésre vonatkozó új gondolatokra először a kolozsvári egyetem tanára, SCHLÉSINGER LAJOS figyelt fel. Egy évi ösztöndíjat kapott Párizsba. Ottani dolgozatát LEBESGUE először nem értette, de később nagyra értékelte. 1910-ben a Sorbonne doktora lett. Ottani barátai (közöttük MADAME CURIE) maradásra bíztatták, de Geőcze válasza az volt, hogy a legkisebb magyar egyetem katedráját sem cserélné el a Sorbonne-ért. Hazatérve nem sikerült egyetemi katedrához jutnia. Egy budapesti főreáliskola tanára lett. A háború kitörésekor behívták katonai szolgálatra. Ennek eleget tett, bár a nagy család miatt kérhetett volna felmentést. A frontszolgálat közben is dolgozott, cikkeit tábori postával küldte haza. Szervezete nem bírta a megerőltetést, beteg lett. Először egy bécsi, majd egy budapesti kórházba került. Ott halt meg 1916 tavaszán.

Gerevich Tibor

Gerevich Tibor

Máramarossziget, Máramaros vm., 1882. jún. 14.-Bp., 1954. jún. 11.): művészettörténész, egyetemi tanár. - G.k. családban született. A gimn-ot Kassán, az egy-et Bpen mint Eötvös kollégista és Berlinben végezte. 1904: Bpen dr. Bolognában művtört-et tanult, 1906: a milánói világkiállítás műv. zsűrijének tagja. 1908: az OSZK-ban gyakornok, 1911: a Régiségtár segédőre, a bpi tudegy. ol. művészettört. mtanára. 1925: a római M. Tört. Int. ig-ja, 1926: a bpi egy-en a ker. archeológia és műv-tört. ny. r. tanára. - 1919: a SZIA, 1922: a MTA l., 1934: r. tagja. 1944: korábbi kinevezések után az esztergomi ;Keresztény Múzeum ig-ja, az Egyházműv. Tanács világi elnöke. Rendezte és leírta az esztergomi prímási képtárat. - Fm: Kolozsvári Tamás, az első m. képtáblafestő. Bp., 1923. - Ipolyi Arnold emlékezete. Uo., 1925. - M. kat. alm. 1-3. évf. Szerk. Lepold Antallal és Zsembery Istvánnal. Uo., 1926-29. - Esztergomi műkincsek. Uo., 1928. - Mo. románkori emlékei. Uo., 1938. 88

Tuti menü