Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Híres emberek önéletrajz gyűjteménye linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Austerweil - Bor [2. oldal]
részletek »

Híres emberek önéletrajz gyűjteménye képes leírás: Austerweil - Bor [2. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: oneletrajz-eletrajz-hires.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 122 db
Austerweil Géza (1882-1964)

Austerweil Géza (1882-1964)

Dr. Austerweil Géza vegyészmérnök (Ing. LP.F., PhD) kereskedő családban, 1882. június 12.-én Aradon született. A helyi gimnáziumban érettségizett, majd a zürichi Szövetségi Műszaki Főiskolán tanult. 1904-­ben kémikusi diplomát kapott és két évre rá, a Zürichi Egyetemen a doktori fokozatot is megszerezte. Ezután rövid ideig még a Sorbonon, majd Londonban, a Birodalmi Egyetemen folytatott tanulmányokat. 1908-ban Párizsban telepedett le. Először a Pasteur Intézetben, később a Leduc, Heitz &Co. cégnél dolgozott. Az I. világháború kitörésekor hazatért és tartalékos tisztként bevonult a közös hadseregbe. Sebesülését követően ismét kémiai kísérleteket folytatott, sellakot és növényi gyantát állított elő saját módszereivel. Selmecbányán, a Magyar Királyi Központi Erdészeti Kísérleti Állomáson Roth Gyula (1873-1961) főerdőmémökkel, a helyi erdészeti főiskola tanárával dolgozott együtt. 1920-ban visszatért Franciaországba és több jó nevű vállalat (pl. Mucotel, Pechiney) laboratóriumát vezette 1954-ig, nyugdíjba vonulásáig. A találmányi hivatalok adattárában ez idáig száztizennégy különböző országban bejegyzett szabadalmát sikerült megtalálni, hazánkban hetet. Összesen hat könyve jelent meg (további háromban társszerző), német és francia nyelvű folyóiratokban rendszeresen publikált és 1926-tól tagja volt a Francia Kémiai Társaságnak. Az első magyarországi tanulmányát az akadémia 1903-as kiadványában (Mathematische und naturwissenschaftliche Berichte aus Ungarn. Bp. 1903, MTA 617-624. o.) "Az elektrokémia külföldön" címmel adták ki. Tisztázatlan okok miatt a harmincas évektől egyre inkább, a II. világháború után pedig szinte kizárólag a kettős Geza­ Victor keresztnevet használta, ami gyakran félreértésekhez vezetett. 1964. február 29.-én Párizsban hunyt el. Pályája kezdetén főleg szerves kémiai kutatásokkal foglalkozott, különösen az acetilcellulóz származékainak felhasználási lehetőségei érdekelték. Úttörő munkát fejtett ki ennek az új anyagnak a repülés területén való

Baktay Ervin (1890-1963)

Baktay Ervin (1890-1963)

1925-ig Gottesmann Ervin (szül. 1890. jún. 24. Dunaharaszti - megh. 1963. máj. 7. Budapest), orientalista, indológus, művészettörténész. 1933-ban a Debreceni Egyetemen doktorált. 1934-től a Földgömb c. periodika egyik szerkesztője, 1946-tól a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum munkatársa, majd igazgatóhelyettese, a múzeum India-gyűjteményének rendszerezője, emellett az ELTE előadótanára. Eredetileg festészetet tanult, 1920-tól foglalkozott indológiával, s elkészítette a Káma-Szutra első magyar fordítását. Nővére meghívása nyomán jutott el Indiába, ahol 1926-29 között az ott élő népek kultúráját tanulmányozta. Bejárta - egyebek közöt - Észak-Indiát, Pandzsábot, Kasmírt, Bengáliát, a Gangesz-síkságot, Dél-Indiát, Ceylont, valamint Nyugat-Tibetet, az utóbbi területen emléktáblával jelölte meg Kőrösi Csoma Sándor egykori lakóhelyeit. Súlyosan megbetegedett, ezért tért vissza Magyarországra. Személyes kapcsolatban állt Rabindranath Tagoréval és Mahatma Gandhival. 1956-57-ben az indiai kormány meghívására tett ismét tanulmányutat Indiában. Számos érdekes kötete közül kiemelkedő A világ tetején (1930), az India (1931), a Messzeségek vándora (1934), A Pándzsáb (1937), az Indiai éveim (1938), az India művészete (1958), valamint a Kőrösi Csoma Sándor (első kiadása: 1962).

Balázs Nándor (1926-2003)

Balázs Nándor (1926-2003)

Balázs Nándor László (Budapest, 1926. július 7. - Setauket, New York állam, 2003. augusztus 16. [1]) magyar fizikus, 1995-től az MTA külső tagja. Apja MÁV tisztviselő volt, akit érdekelt a latin nyelv és a matematika. Anyja vidám teremtés volt, az I. világháború előtt Bécsben és Pozsonyban járt iskolába, a német irodalom érdekelte. Nagy könyvtáruk volt, apja azt mondta Nándornak: Nyugodtan olvasson bármit, ami megtetszik, szeretném azonban felhívni a figyelmét arra, hogy lesznek könyvek, amiket még nem ért meg. Mutassa meg előtte nekem, én majd megmondom, érdemes-e elolvasnia.[2] Elemibe a Vilmos császár úti Rácz-féle magániskolába járt, ahol évekig Kemény János volt a padtársa. Neumann János is ebbe az iskolába járt. Keményen megdolgoztatták őket. [3] A pesti bencés gimnáziumba, a Szent Benedek Gimnáziumba járt 8 évig. Tanárait nagyra becsülte. Fiatal korában a francia irodalom érdekelte. 17 évesen a magyar írók közül Vörösmarty, Kosztolányi, Babits és Kemény Dezső volt rá legnagyobb hatással.[2] 1949 tavaszán, 22 évesen szökött ki Magyarországról. Amszterdamban doktorált 1951-ben statisztikus fizikából, ezután Schrödinger asszisztense lett az írországi Dublinban 1951-52-ben. Schrödinger küldte a princetoni Institute for Advanced Study intézetbe Einsteinhez dolgozni, ahol egy évet töltött. Onnan az Alabamai Egyetemre (1953-55), majd a Chicago Egyetemre (1955-59) került.

Balló Mátyás (1844-1930)

Balló Mátyás (1844-1930)

Balló Mátyás Liptószentmiklóson született 1844. november 30-án. Vegyészeti tanulmányait a bécsi egyetemen és a zürichi mˆegyetemen végezte. Hazatérve egy ideig a mˆegyetemen volt tanársegéd, majd 1871-ben a pesti belvárosi f˜reáliskolában lett a kémia tanára. Ilyen min˜ségben Pest városa számára is rendszeresen végzett hatósági vegyvizsgálatokat. Amikor 1884-ben a f˜város megszervezte Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézetét, ennek els˜ igazgatójává nevezték ki. Tulajdonképpen ˜ szervezte meg ezt a mai napig eredményesen mˆköd˜ intézetet s azt 1910-ig, nyugalomba vonulásig vezette. 1880-tól kezdve tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. 1930. szeptember 27-én hunyt el Budapesten. Analitikai munkássága a legjelent˜sebb. Természeti kincseink feltárásában és vizsgálatában végzett nagy munkát. A legels˜ magyar középiskolai kémiai tankönyvnek ˜ volt a szerz˜je.

Baumhorn Lipót

Baumhorn Lipót

Baumhorn Lipót, a magyarországi zsinagógaépítészet kétségtelenül legnagyobb egyénisége. Több évtizedes alkotói tevékenysége nagy részét zsinagógák tervezése és építése tette ki. Ilyen lenyűgöző számú és magas művészi színvonalú életművel talán csak a színházépítő Fellner és Helmer rendelkezik. Az 1860- ban Kisbéren született Baumhorn kora egybeesett a magyar zsidóság emancipációjával, a magyar zsidó polgár, a Gründerzeit addig soha nem látott gazdasági boom- jával (amely zsidóság nemcsak megrendelője de finanszírozója is a zsidó templomoknak), tágabb értelemben a magyar zsidóság asszimilációjával, amely soha nem sejtett lehetőségett teremtett az évszázados diszkrimináció és elnyomatás után. MÉG E kor közhangulatát nagymértékben befolyásolta az 1882- 83- as tiszaeszlári per és az azt övező antiszemitizmus, nemzetközi vonatkozásban a Dreyfus- ügy, illetve annak negatív hatásaként a zsidóság bizonyos köreiben Herczl révén kibontakozó cionista mozgalom. A kor vallási vonatkozásban is megosztott: a magyar zsidóság kettő, illetve három részre szakad. (Ez egyébként nem befolyásolta az egyre népesebb vidéki és városi zsidóság zsinagógaépítő kedvét.)Ilyen politikai - társadalmi- vallási miliőben szocializálódott Baumhorn Lipót, aki a bécsi Technische Hochschule- ban Kőnig, Ferstel és Weyr neves építész professzorok tanítványaként folytatta tanulmányait. Hazatérve építészként.

Bay Zoltán (1900-1992)

Bay Zoltán (1900-1992)

A magyar tudósok legnagyobb csillagai közé tartozó Bay Zoltán életpályája átívelt a XX. századon. Nevéhez fűződik az elektronsokszorozó, a radarcsillagászat és a mûholdas hírközlés születése, a fénysebességen alapuló méterszabvány kidolgozása, hogy csak a legismertebb találmányait említsem. Bay Zoltán 1900. július 24-én született a Békés megyei Gyulaváriban. Édesanyja Böszörményi Julianna, édesapja Bay József, a kis falu református lelkipásztora volt. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte. A csillagos ég már gyermekkorában vonzotta. Bay Zoltán 1910-1918 között gimnáziumi tanulmányait a híres debreceni Református Kollégiumban végezte, ahol két matematika-fizika szakos tanár: Nyáry Béla és Jakucs István volt rá nagy hatással. Jakucs mestere volt a diákok kemény munkára ösztönzésének. De hatással volt gondolkodásmódjára Newton "Principia" című munkája is, amit latin eredetiben olvasott. Osztály-, iskolatársai voltak Szabó Lőrinc, Gyulyás Pál, Kodolányi János, Illyés Gyula, Németh László, Zilahy Lajos. A XX. századi szépirodalom nagy egyéniségeivel kötött barátsága a debreceni évek után sem szakadt meg. Érettségi után a budapesti tudományegyetem matematika-fizika szakán folytatta tanulmányait, ahol Eötvös Loránd évtizedeken át tanított fizikát. Bay Zoltán személyesen már nem lehetett Eötvös-tanítvány, mivel a professzor 1919-ben meghalt. Egyetemi évei alatt Bay tagja volt.

Békésy György (1899-1972)

Békésy György (1899-1972)

1961-ben a belső fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért orvosi-élettani Nobel-díjat kapott - annak ellenére, hogy ő maga nem volt orvos. A távközléssel foglalkozó mérnökök Békésyt az eddig egyetlen Nobel-díjas postamérnökként tartják számon - pedig villamosmérnök se volt; diplomáját a berni egyetemen kémiából szerezte, a doktorátust pedig a budapesti Kir. M. Pázmány Péter Tudományegyetemen, Tangl Károlynál, fizikából. Budapesten született, de hamar elkerült Budapestről. A Békésy család először Münchenbe, azután Törökországba költözött. 1913-ban Budapesten kezdte el a gimnázium 5. osztályát és Svájcban fejezte be. Svájcban élte át a világháborút. 1916 őszén érettségizett a zürichi Minerva Intézetben, majd - minthogy Svájcban 18 évesnél fiatalabb nem kezdhetett felsőfokú tanulmányokba - fél évig műszerésztanonc volt Zürichben. 1917 októberében, alig hogy elkezdte az egyetemet, behívták katonának, de 1918 elején visszaengedték, hogy folytathassa tanulmányait. Bernben az egyetemen matematikát, fizikát, csillagászatot, főleg pedig kémiát tanult, majd 1921-ben vegyész oklevelet szerzett. 1923-ban Budapesten doktorált fizikából. 1968-ban Békésy György így emlékezett vissza az 1922�23-ban Budapesten, Tangl Károly irányításával töltött doktoranduszi évekre: A budapesti egyetem igen különbözött a bernitől... A laboratórium igazgatója.

Bél Mátyás (Néprajzkutató)

Bél Mátyás (Néprajzkutató)

Losoncon, Alsósztregován, Besztercebányán kezdte tanulmányait, majd Pozsonyban az evangélikus líceumban végezte a "humaniórákat". Veszprémben nevelő, majd Pápán a református főiskolán képezi magát tovább. A hallei egyetemen teológiát, orvostudományt és állattudományt tanul, majd Bergenben a gimnázium igazgatója. 1709-től 1713-ig Besztercebányán segédlelkész, utóbb a gimnázium rektora. Heister tábornok -- mint Rákóczi-szimpatizánst -- kevés híján kivégezteti. 1714-ben meghívják a pozsonyi evangélikus gimnázium rektorának. 1716-ban nőül veszi Hermann Zsuzsannát, akitől nyolc gyermeke születik. 1719-ben megválasztották a pozsonyi evangélikus egyház első lelkészévé, s ezt a tisztet töltötte be 30 esztendőn keresztül. 1742-ben szélütés éri, ezután rövidesen nyugalomba vonul. Korának kiemelkedő tudósa volt. Életművén belül jól elhatárolható pedagógiai, nyelvészeti, történeti forrásfeltáró és kutatói munkássága, a magyar földrajztudomány megalapozása, a leíró néprajz és a gazdaságtudomány úttörő művelése, teológiai elméleti tevékenysége. Mint pedagógus, messze előremutató új elveket vezetett be. A pozsonyi evangélikus líceum számára szervezeti és fegyelmi szabályzatot dolgozott ki. A tantárgyak között helyet adott a reáliáknak, a természettudományos ismereteknek. Tankönyveket írt és íratott, módszertani utasításokat adott ki. Hangsúlyozta a szemléltető, a kísérletező oktatás.

Bence György

Bence György

Bence György 1941. december 8-án született Budapesten, s 1966-ban diplomázott az ELTE filozófia szakán, majd Lukács GyMárkus Györggyel és Kis Jánossal átfogó kritikát írt a marxi gazdaságtanról Hogyan lehetséges kritikai gazdaságtan? címmel. Ez a könyv nem jelenhetett meg, s ettől kezdve 1990-ig nem publikálhatott és nem kaphatott állást. Szabadfoglalkozású fordítóként és szerkesztőként kereste kenyerét. A 70-es évek közepén Kis Jánossal álnéven közös elméleti elemzést tett közzé a szovjet típusú társadalmakról. 1977-ben Kis Jánossal ő szervezte az első nyilvános politikai megmozdulást 1956 óta: neves értelmiségiek az ő kezdeményezésükre szolidárisnak nyilvánították magukat a csehszlovák demokratikus ellenzék alapító nyilatkozatával a Charta 77-tel. Ugyanebben az évben saját néven szerepelnek a Kovács András kezdeményezésére és szerkesztésében Marx a IV. évtizedben címmel összeállított szamizdat kötetben. Tanulmányukban azt írják le, hogyan távolodtak el a marxizmustól. 1979-ben Bibó István halála után az illegálisan megjelentetett Bibó Emlékkönyv egyik kezdeményezője és szerkesztője volt. A 80-as években vezető szerepet játszott ellenzéki kezdeményezésekben, tagja volt a Helsinki Watch (Helsinki jogőr) nevű nemzetközi emberi jogi szervezetnek, a Pozsonyban perbe fogott Duray Miklós védelmére alakult Duray Bizottságnak.

Hirdetés
Berényi Dénes (1928)

Berényi Dénes (1928)

Berényi Dénes 1926. december 26-án született. Jelentős tudományos eredményeket ért el az atomi ütközések tanulmányozása területén, a sokáig általa vezetett debreceni Atommagkutató Intézetet nemzetközi hírűvé tette. 1990-93 között a Magyar Tudományos Akadémia alelnöki tisztségét töltötte be, később elnöke volt az MTA Magyar Tudományosság Külföldön bizottságának, a Domus Hungarica Scientiarum et Artium és az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának. Főszerkesztője volt a Fizikai Szemlének és más fontos tisztségeket töltött illetve tölt be mind Magyarországon mind nemzetközi szakmai szervezetekben. Számos díj, kitüntetés birtokosa. A Smithsonian Astrophysical Observatory-ban róla nevezték el a (5694) 3051P-L kisbolygót. Az odaítélt kitüntető címmel a Babeş-Bolyai Tudományegyetem nem csak Berényi Dénes kivételes tudományos és tudományszervező tevékenységét ismeri el, hanem az egyetem oktatóival és diákjaival szinte 20 éve ápolt kitűnő együttműködési kapcsolatokat is honorálja.

Bihari Mihály

Bihari Mihály

1943-ban született Budapesten, az elemi iskola után asztalosnak tanult. Közben esti tagozaton letette az érettségit, majd 1971-ben jogi, 1974-ben szociológus diplomát szerzett. 1970-t˜l tudományos gyakornok, 1973-tól tanársegéd, 1975-t˜l adjunktus a jogi karon, állam- és jogelméletet, valamint szociológiát oktatott. 1972-ben belép az MSZMP-be, 1981 és 1984 között a Mˆvel˜dési Minisztérium egyetemi és f˜iskolai f˜osztályának vezet˜je, f˜ feladata a fels˜oktatási reform el˜készítése volt. 1984 ˜szén az ELTE-n létrehozta a politikatudományi csoportot, amely öt év múlva önálló tanszékké b˜vült. 1984-t˜l docens, 1993-tól egyetemi tanár. 1987-ben az MDF és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének is alapítója, 1987 és 1989 között az MSZMP reformköreiben és a reformtömörülé­sekben is járatos volt. 1988-ban - Bíró Zoltánnak, Király Zoltánnal és Lengyel Lászlóval együtt - demokratikus nézetei miatt kizárják az MSZMP-b˜l. Egy 1989-es könyvében elméletileg vetette fel a pluralizmus szükségességét és a demokratikus szocializmus igényét. Gondolkodása, nyilvánosságot kapó elemzései növekv˜ figyelmet keltettek iránta az MSZMP védekezésbe szorult vezetésében és a reformokat vagy radikális átalakulást szorgalmazó laza értelmiségi tömörülésekben. 1989 és 1994 között az MTA Politikai Tudományok Intézetének tudományos osztályvezet˜je.

BLAISE PASCAL

BLAISE PASCAL

Sehogyan se lehet egyértelműen a kultúrtörténet egyik vagy másik fejezetébe besorolni, hiszen ez a nagy jelentőségű fizikus és matematikus csak játéknak tekintette azokat a tudományokat, amelyeknek múlhatatlan érvényű törvényszerűségeit állapította meg. Filozófiai vitairatai nemegyszer a legeredetibb gondolkodású teológusok közt jelölnék ki a helyét. Megsejtései odasorolják a korai pszichológusok körébe. De akár vitatkozik, akár leveleket ír, olyan költői és nyelvileg olyan gazdag a stílusa, hogy a legkülönbözőbb világnézetű írók és költők őt vallják a francia irodalmi stílus legnagyobb hatású mesterének. Ezért sokszínűsége és sokoldalúsága ellenére elsősorban irodalomtörténeti főalak, akit azok is mesterüknek tudnak, akik akár hívei, akár ellenfelei szélsőségek közt hullámzó világnézetének. Hiszen az olykor misztikusan hitbuzgó keresztény a szerelem szabadságát is a szent jogok közt tartja nyilván. Olykor az elegáns szalonok kedvelt társasági embere, a hölgyek szellemes szolgálója, aki szentségként hirdeti és áhítja a testi szerelmet. Máskor az aszkézisben véli megtalálni a gyönyörűség teljességét, és véteknek hirdeti az anyai csókot is. Egyszerre indult csodagyereknek és reménytelenül beteg kisfiúnak. Mindössze 39 évet élt. Ez idő alatt néha megbénult, de hamarosan életerős hajszolója lett a testi és lelki gyönyörűségeknek, majd gyötrő kételyekből kereste a menekülést.

Bobula János

Bobula János

Budapest rohamosan új köntösbe bújt, frissen épült város. Úgy látszik, hogy a sietség nem művészi erény s így elmondhatni: a magyar architektúra bölcsője előtt csak most állunk. De míg idáig értünk, hogy betlehemi pászorok módjára lessük az újszülött első szavait - a múlt század elejétől egész a mai szabad törekvésekig munkás idő telt el. Pollák, Feszl, Ybl, Lechner - e négy név más-más stációja a magyar építészetnek. Messzire vezetne, ha különböző lépcsőfokon álló művészetüket most elemeznénk. Velük körülhatárolhatni egyes korszakokat, melyekbe talán besorozhatjuk a magyar építészet előrejutasának összes harcosait, életének eddigi irányítóit. Bobula Jánost is. Ő már nincs az élők közt, a múlt esztendő november havában hunyt el. E krónikás sorokban elmondván életét, már itt kijelenthetjük, hogy ez az élet a tevékenység jegyében pergett le. Tizenkilenc éves korában kezében van már az építőmesteri oklevél, de igazi munkálkodásának csak később nyílik bő tér. Körülbelül azidőtájt, midőn a főváros építészetében egy újabb esztétikai időpont kezdődik, mit Ybl és Petsehacher nevével jellemezhetnénk. Bár valódi szerelme az építőművészet volt, amellett a tollat is forgatta, eleinte - persze a megélhetés parancsa folytán - - mint hírlapíró, később mint szakíró. Sőt közszereplést is vitt, 1892-ben bekerült a parlamentbe. Pedig igazi helye a tervezőasztal volt. 1844 március 15-én született.

Bodó Zalán (1920-1990)

Bodó Zalán (1920-1990)

Bodó Zalán (1920-1990) Gergely György Műszaki Fizikai Kutató Intézet 1990 április 2-án elhunyt Bodó Zalán, a hazai fizika nemzetközileg elismert tudós munkása, művelője. Kivételes képességei már egyetemi tanulmányai kezdetén megnyilvánultak az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat matematikai versenyének megnyerésével. A budapesti József Nádor Műszaki Egyetemen kapott gépészmérnöki diplomát 1943-ban. A háború után az Egyesült Izzó Kutató Laboratóriumában kezdte tudományos munkáját. A lumineszkálás fizikájával foglalkozó kutató csoport tagja lett. A hazai fényforrás, majd a katódsugárcsövek ipara mögött nemzetközileg elismert alapkutatás állott. 1950-ben a Kutató Laboratóriumot a Távközlési Kutató Intézet vette át. Bodó Zalán ezekben az években számos közleményt publikált. A legnagyobb elismerést a diffúz optika terén vívta ki. A diffúz, poralakú közegek optikája a klasszikus optika régóta művelt fejezete, 1951-ig azonban a diffúz rétegeket folytonos modellel próbálták értelmezni, eredmény nélkül. Bodó Zalán 1952-ben megjelent Acta Physica Hungarica közleményében [1] kvantitatív összefüggést közölt a poralakú rétegek szemcsemérete és abszorpciós tényezője, továbbá törésmutatója között. Elméleti modelljét kísérletekkel igazolta. Eredményeit az Eötvös Loránd Fizikai Társulat első magyar fizikus vándorgyűlésén mutatta be Pécsett. 1951- a Társulat Bródy Imre díját nyerte el.

Bogyay Tamás(1909-1994)

Bogyay Tamás(1909-1994)

Bogyay Tamás Nagymádi és Várbogyai Bogyay Lajos k. u. k. huszártiszt és Katalin, Pauler Gyula levéltáros lánya, Pauler Ákos filozófus testvére negyedik gyermekeként született Kőszegen, 1909. április 9-én. A nagykanizsai piaristáknál érettségizett. 1927-től a budapesti Eötvös Kollégiumban magyar, francia és olasz nyelvszakra járt, a Pázmány Péter Tudományegyetemen pedig egyidejűleg történelmet, művészettörténetet, régészetet, filozófiát és pszichológiát hallgatott. 1932-ben Hekler Antalnál megvédte művészetszociológiai ihletésű doktori értekezését. (A művész a korai középkorban. Budapest, 1932.) Ugyanabban az évben vette át a Kollégiumban magyar- és franciatanári oklevelét. 1935-ig fizetés nélküli gyakornokként dolgozott a budapesti egyetem Művészettörténeti és Klasszikarégészeti Intézetében. 1933-ban és 1934-ben a 18. századi francia szobrászat részletkérdéseit kutatta a berlini Collegium Hungaricumban, illetve a római Magyar Történeti intézetben. Első állását 1935-ben foglalta el a zalaegerszegi tanfelügyelőségen. Ekkor kezdett foglalkozni az Árpád-kori művészettel, különösképpen a Dunántúl egyházi műemlékeivel. Öt évvel később visszatért a fővárosba. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium alkalmazottjaként főként a műemlékvédelmi osztályon tevékenykedett, anélkül, hogy hivatalnoki munkája elvonta volna figyelmét tudományos teendőiről.

Bolyai János

Bolyai János

Bolyai János 1802. december 15-én született Kolozsvárott. Apja a marosvásárhelyi Református Kollégium későbbi legendás tanára Bolyai Farkas (1775-1856), anyja Árkosi Benkő Zsuzsanna (1780-1821) egy kolozsvári sebész leánya. Gyermekkorát Marosvásárhelyen és Domáldon töltötte. Erről az időszakról a fiára büszke apa ifjúkori barátjához, Carl Friedrich Gausshoz (1777-1855) írt leveleiben részletesen beszámolt. Elmondja, hogy az ötéves kisfiú játékból az égbolt sok csillagának nevét megtanulta, ismeri az egyszerűbb geometriai alakzatokat, tisztában van a szinusz fogalmával. Az írás-olvasást hatéves korában szinte magától sajátította el, rá egy évre már németül és hegedülni is tanult. János rendszeres oktatását kilencéves korában kezdik meg. Először a szülői háznál, az apja által kiválasztott legjobb diákok foglalkoznak vele. Matematikára apja tanította. Tizenkét esztendős korától volt a marosvásárhelyi kollégium rendes tanulója, ahol 1817-ben leteszi a mai érettséginek megfelelő vizsgát. Bolyai Farkas azt szerette volna, ha rendkívül tehetséges fia Göttingenben annál a Gaussnál folytatná tanulmányait, akivel egyetemi éveik alatt életre szóló barátságot kötött. Ezt megírta az akkor már nagyhírű matematikusnak, de levelére nem kapott választ. Ezért hosszas töprengés után úgy határozott, hogy fiát a bécsi hadmérnöki akadémiára küldi továbbtanulni.

Bor Zsolt (1949)

Bor Zsolt (1949)

Bor Zsolt 1949-ben született. Nagyon korán jelét adta kivételes képességeinek: középiskolás korában már korosztálya kiemelkedő tehetségének számított. Az egyetem elvégzése után a József Attila Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Tanszékén kezdett dolgozni, ahol a tradicionális fluoreszcenciavizsgálatokra épülő modern lézerfizikai kutatások meghatározó egyéniségévé vált. Irányításával az intézet a lézerfizika nemzetközi szinten kiemelkedő, rangos műhelye lett. Nevéhez fűződik az Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék alapítása, jelenleg is ennek tanszékvezetője. Kiemelendő, hogy a szegedi fizikai iskola legendás alakja, Budó Ágoston tragikusan korai halála után Bor Zsoltnak döntő érdeme volt abban, hogy mára a szegedi egyetem fizikai iskolája a magyar fizikusközösség nagyra értékelt műhelyévé lett. Bor Zsolt tudományos munkásságának középpontjában a lézerek működésének megértése, fejlesztése és gyakorlati alkalmazása áll. Pályájának kezdetén egy új lézerfizikai jelenséget fedezett fel, amelyet felhasználva rendkívül rövid, úgynevezett femtoszekundumos lézerimpulzusokat sikerült előállítania. Rácz Bélával és Szabó Gáborral kidolgozta ezen impulzusok erősítésének és időtartamának mérésére szolgáló módszereket. A femtoszekundumos lézerimpulzusok a tudomány számára azért fontosak, mert segítségükkel még a milliomod másodperc milliomodrészénél is gyorsabban lejátszódó fizikai.

Tuti menü