Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Kémia (magyar kémikusok) képes leírás - Híres emberek önéletrajz gyűjteménye.tlap.hu
részletek »

Kémia (magyar kémikusok) - Híres emberek önéletrajz gyűjteménye.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: oneletrajz-eletrajz-hires.tlap.hu » Kémia (magyar kémikusok)
Keresés
Találatok száma - 9 db
Austerweil Géza (1882-1964)

Austerweil Géza (1882-1964)

Dr. Austerweil Géza vegyészmérnök (Ing. LP.F., PhD) kereskedő családban, 1882. június 12.-én Aradon született. A helyi gimnáziumban érettségizett, majd a zürichi Szövetségi Műszaki Főiskolán tanult. 1904-­ben kémikusi diplomát kapott és két évre rá, a Zürichi Egyetemen a doktori fokozatot is megszerezte. Ezután rövid ideig még a Sorbonon, majd Londonban, a Birodalmi Egyetemen folytatott tanulmányokat. 1908-ban Párizsban telepedett le. Először a Pasteur Intézetben, később a Leduc, Heitz &Co. cégnél dolgozott. Az I. világháború kitörésekor hazatért és tartalékos tisztként bevonult a közös hadseregbe. Sebesülését követően ismét kémiai kísérleteket folytatott, sellakot és növényi gyantát állított elő saját módszereivel. Selmecbányán, a Magyar Királyi Központi Erdészeti Kísérleti Állomáson Roth Gyula (1873-1961) főerdőmémökkel, a helyi erdészeti főiskola tanárával dolgozott együtt. 1920-ban visszatért Franciaországba és több jó nevű vállalat (pl. Mucotel, Pechiney) laboratóriumát vezette 1954-ig, nyugdíjba vonulásáig. A találmányi hivatalok adattárában ez idáig száztizennégy különböző országban bejegyzett szabadalmát sikerült megtalálni, hazánkban hetet. Összesen hat könyve jelent meg (további háromban társszerző), német és francia nyelvű folyóiratokban rendszeresen publikált és 1926-tól tagja volt a Francia Kémiai Társaságnak. Az első magyarországi tanulmányát az akadémia 1903-as kiadványában (Mathematische und naturwissenschaftliche Berichte aus Ungarn. Bp. 1903, MTA 617-624. o.) "Az elektrokémia külföldön" címmel adták ki. Tisztázatlan okok miatt a harmincas évektől egyre inkább, a II. világháború után pedig szinte kizárólag a kettős Geza­ Victor keresztnevet használta, ami gyakran félreértésekhez vezetett. 1964. február 29.-én Párizsban hunyt el. Pályája kezdetén főleg szerves kémiai kutatásokkal foglalkozott, különösen az acetilcellulóz származékainak felhasználási lehetőségei érdekelték. Úttörő munkát fejtett ki ennek az új anyagnak a repülés területén való

Balló Mátyás (1844-1930)

Balló Mátyás (1844-1930)

Balló Mátyás Liptószentmiklóson született 1844. november 30-án. Vegyészeti tanulmányait a bécsi egyetemen és a zürichi mˆegyetemen végezte. Hazatérve egy ideig a mˆegyetemen volt tanársegéd, majd 1871-ben a pesti belvárosi f˜reáliskolában lett a kémia tanára. Ilyen min˜ségben Pest városa számára is rendszeresen végzett hatósági vegyvizsgálatokat. Amikor 1884-ben a f˜város megszervezte Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézetét, ennek els˜ igazgatójává nevezték ki. Tulajdonképpen ˜ szervezte meg ezt a mai napig eredményesen mˆköd˜ intézetet s azt 1910-ig, nyugalomba vonulásig vezette. 1880-tól kezdve tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. 1930. szeptember 27-én hunyt el Budapesten. Analitikai munkássága a legjelent˜sebb. Természeti kincseink feltárásában és vizsgálatában végzett nagy munkát. A legels˜ magyar középiskolai kémiai tankönyvnek ˜ volt a szerz˜je.

BRUCKNER GYŐZŐ

BRUCKNER GYŐZŐ

SZÁZ ÉVVEL EZELŐTT 1900. NOVEMBER ELSEJÉN SZÜLETETT KÉSMÁRKON ÉS BUDAPESTEN HALT MEG 1980. MÁRCIUS 8-ÁN. KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYAIT A KÉSMÁRKI LÍCEUMBAN VÉGEZTE, AMELYNEK ÉDESAPJA EGYKOR TANÁRA VOLT. 1925-BEN VEGYÉSZMÉRNÖKI DOPLOMÁT SZERZETT A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEMEN. 1926-BAN A SZEGEDI FERENCZ JÓZSEF TUDOMÁNYEGYETEM I. SZÁMÚ VEGYTANI INTÉZETÉBEN SZÉKI TIBOR MELLETT VÁLLALT MUNKÁT. 1928-BAN KITÜNTETÉSSEL AVATTÁK DOKTORRÁ SZEGEDEN. EZT KÖVETŐEN ÖSZTÖNDÍJASKÉNT DOLGOZOTT BERLINBEN, MAJD GRAZBAN. VILÁGHÍRŰ TUDÓSOK MELLETT TANULMÁNYOZTA A MIKROANALITIKÁT. HAZATÉRÉSE UTÁN SZEGEDEN MIKROANALITIKUS ISKOLÁT ALAPÍTOTT. 1935-BEN SZERVES KÉMIAI MÓDSZERTAN TÁRGYKÖRBŐL LETT MAGÁNTANÁR. 1940-BEN TUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁGA ELISMERÉSEKÉNT EGYETEMI TANÁRRÁ NEVEZTÉK KI ÉS EGYBEN A SZERVES KÉMIAI INTÉZET IGAZGATÓJÁVÁ. AZ Ő IGAZGATÁSA ALATT VÁLT A SZEGEDI INTÉZET A HAZAI SZERVES KÉMIAI KUTATÁS ÉS OKTATÁS JELENTŐS KÖZPONTJÁVÁ. MINDENKOR JELENTŐS RÉSZT VÁLLALT A SZEGEDI TUDOMÁNYOS ÉS EGYETEMI KÖZÉLETBEN, ENNEK EGYIK JELE VOLT, HOGY 1948-BAN A TERMÉSZETTUDOMÁNYI KARON DÉKÁNI TISZTET IS BETÖLTÖTTE. 1949-BEN MEGHÍVÁST KAPOTT AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM SZERVES KÉMIAI TANSZÉKÉRE, AHOL TÖBB MINT HÚSZ ÉVIG OKTATOTT ÉS KUTATOTT. MUNKÁSSÁGA SZÁMOS ALKALOMMAL RÉSZESÜLT MAGAS SZÍNTŰ ELISMEÉSBEN. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 1948-BAN LEVELEZŐ TAGJÁVÁ, 1949-BEN RENDES TAGGÁ VÁLASZTOTTA.

Görgey Artúr

Görgey Artúr

Szepes vármegye egyik legrégibb nemesi családjának sarjaként 1818. január 30-án Toporcon (ma Toporec, Szlovákia) született. Iskoláit Késmárkon és Lőcsén végezte, s bár tanár szeretett volna lenni, apja a katonatiszti pályára kényszerítette. 1832-től a tulni utásziskolában tanult, 1837-ben hadnagy lett a magyar nemesi testőrségnél, főhadnagyi kinevezését 1842-ben a Nádor-huszárezredben kapta meg. Az egyhangú szolgálatot apja halála után otthagyta, s régi vágyának engedve Prágába ment vegyészhallgatónak. Redtenbacher professzor tanársegédjeként komoly tudományos munkát végzett: megoldotta a zsírsavak homológ elválasztását, fölfedezte a laurilsavat és több komoly folyóiratban is megjelent a kókuszdió olajának zsírsavairól írott dolgozata. 1848 márciusa után szeretett volna képzettségének megfelelő állást kapni Magyarországon, de hiába pályázott a műegyetem kémiai tanszékére. Görgey felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak, a forradalommal rokonszenvezve ekkor hagyta el családnevéből a nemesi y-t, s bár az utókor mindmáig így írja nevét, ő maga élete végéig következetesen a Görgei aláírást választotta. 1848 júniusában századosi rangban belépett az alakuló magyar hadseregbe, nemsokára már őrnagyként Szolnokon szervezte a Tiszán inneni mozgó nemzetőrséget. Jellacic horvát bán betörése után a Csepel-szigetre rendelték, a dél-dunántúli népfelkelés parancsnokaként.

Irinyi János

Irinyi János

(Nagyléta, 1817. máj. 17 - Vértes, Bihar vármegye, 1895. dec. 17.) Irinyi Jánost általában a zajtalanul gyúló foszforos gyufa feltalálójaként tartják számon, bár ezen a pillanatnyi ötletén messze túlmenő eredményei vannak a kémia újszerű szemléletének terjesztésében. Erről ő maga egyszer így nyilatkozott: Ha én a chemia theoriájának nem tudnám egyéb hasznát venni ezen haszontalanságnál, még ma kitekerném a nyakamat. Születésének helye és időpontja is bizonytalan. Egyesek szerint 1817-ben Albison, más vélemény szerint 1819-ben Nagylétán látott napvilágot, de van, aki Zsákára teszi szülőhelyét. Édesapja Irinyi János, a báró Mandel család nagylétai uradalmának tiszttartója volt. Maga az Irinyi család régi református nemesi család. Iskoláit Nagyváradon és Debrecenben végezte. 19 éves korában már a bécsi műegyetemen tanult kémiát, majd Berlinbe ment, ahol az akkori híres kémikusokkal keresett kapcsolatot, amit élete végéig fenntartott. Berlinben a kémiát forradalmasító új eszmék hatására, amelyek A. L. Lavoisier és követői közreműködésével indultak el Franciaországból, 1838-ban megírta első tudományos értekezését Über die Theorie der Chemie im Allgemeinen und der Schwefelsäure insbesondere címmel. Ebben a munkájában a kémia elméleti kérdéseivel, különösen a savelmélettel foglalkozott.

Hirdetés
Oláh György

Oláh György

1927. május 22-én született Budapesten, Oláh Gyula ügyvéd és Krasznai Magda gyermekeként. Tanulmányait a Piarista Gimnáziumban végezte, 8 évig tanult latint, németet és franciát. Akkoriban még a humán tárgyak iránt érdeklődött, sokat és szívesen olvasott. Miután leérettségizett, és átélte a háború borzalmait, kémiát kezdett tanulni. Beiratkozott a Budapesti Műszaki Egyetemre, ahol alapos laboratóriumi képzésben részesült. Akkor már a szerves kémia érdekelte különösen, s később Magyarország legrangosabb szerves kémia professzorának, Zemplén Gézának kutatási asszisztense lett. (Zemplén pedig Berlinben Emil Fischer tanítványa volt.) 1949-ben feleségül vette a Műszaki Egyetemen laboránsként dolgozó Lengyel Juditot, aki házasságunk megkötése után jelentkezett az egyetemre kémiát tanulni. 1954-ben megszületett első gyermekük George John (György János) is. Az 50-es években publikálni kezdett, s egyik tanulmánya megragadta Hans Meervein figyelmét. Levelezni kezdtek. 1954-ben felajánlották neki, hogy csatlakozzon a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutató Intézetéhez, melyet újonnan hoztak létre. Létrehozott egy szerves kémiai kutatócsoportot, és igyekeztek kihasználni lehetőségeiket. 1956 októberében Magyarország fellázadt a szovjet uralom ellen, mit drasztikus eszközökkel vertek le, a fővárost is lerombolva.

Pfeifer Ignác

Pfeifer Ignác

vegyészmérnök, feltaláló, egyetemi tanár, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt (Tungsram) kutatólaboratóriumának igazgatója Pfeifer Ignác 1868. szeptember 30-án Szentgálon született. A Műegyetemen tanult, majd Wartha Vince mellé került a Kémiai Technológiai Tanszékre. A Műegyetemre bejárt, miután 1894-ben a MÁV Anyagvizsgáló Intézetében kapott állást. 1904-ben magántanári képesítést szerzett. 1904-1912 között magánlaboratóriumot tartott fenn, ahol ipari elemzéseket végzett. 1912-ben Wartha utódjának nevezték ki a Műegyetem Kémiai Technológiai Tanszék élére. Az I. világháborúban, mint mérnökkari tiszt vett részt, egyetlen fia elesett. 1922-ben az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumának vezetését vette át, és nagy szerepe volt a gyár termékeinek fejlesztésében, s a magyar ipari kutatás megindításában. Tudományos munkássága: víztechnológiai, gázgyártási, szénkémiai kérdésekkel foglalkozott. A nemesgázok és vákuumtechnika területén elért eredményei hozzájárultak a magyar izzólámpaipar nemzetközi hírnevének megalapozásához. 1941. szeptember 7-én halt meg Budapesten.

Szent-Györgyi Albert (1893 - 1986)

Szent-Györgyi Albert (1893 - 1986)

Budapesten született, itt végezte tanulmányait és kapott orvosi diplomát 1917-ben. Több mint tíz évig járta a világot, Cambridge-ben kémiai doktorátust szerzett. Hazatérve a szegedi egyetemen lett tanszékvezető professzor, ahol rövid idő alatt biológiai kutatóbázist hozott létre. A sejtlélegzés tanulmányozása során bizonyos növényekből - narancs, citrom - sikerült izolálnia egy redukáló "ágens"-t, amely blokkolja a peroxidáz típusú enzimek hatását. Ezt a hezuronsavval azonos anyagot nevezte el, utalva az anyag skorbutot megszüntető hatására, aszkorbinsavnak, vagyis C-vitaminnak. Előállításához bőséges forrást jelentett a Szeged környéki paprika. 1937-ben fiziológiai, illetve orvostudományi Nobel-díjat kapott a "biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéseiért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársavkatalízis vonatkozásában". A háború után aktívan bekapcsolódott a magyar tudományos élet és az Akadémia újjászervezésébe, de 1947-ben a politikai terrortól tartva külföldre távozott. Közel negyven évig élt Amerikában. Elsősorban az izomkutatás és a sejtszabályozás problémái foglalkoztatták, továbbá igen jelentős rákkutatási tevékenységet folytatott. Több mint kétszáz tanulmányt és számos jelentős könyvet írt. Élete, tudósi és emberi tevékenysége a pusztítással szemben az élet igenlését szolgálta.

Than Károly

Than Károly

Than Károly 1834. december 20-án született Óbecsén (ma Be&rac12;ej, Jugoszlávia). Nagy szülöttét a helység máig is megbecsüli, szülőházán magyar és szerb nyelvű emléktábla hirdeti nevét. Apja a helybéli királyi uradalomnak volt a tiszttartója. Károly a negyediknek született fiúgyermek. Nem volt egyedüli a családból, aki bekerült a magyar pantheonba. Egyik bátyja, Than Mór híres festővé lett. A család a polgári középosztály szintjén anyagi gondoktól mentesen élt. A gyerekeket taníttatták. Károly négy gimnáziumban is tanult, Szabadkán, Kalocsán, Szolnokon és Becskereken. Hogy pedagógiai okokból járatták szülei évről évre máshová, avagy ennek magaviseleti oka volt-e, ez ma már nem deríthető ki. Kalandos gondolkodású fiú volt, még gimnazista, amikor a negyvennyolcas forradalom kitört. Az őszt otthon töltötte, amikor honvédcsapatok táboroztak a városban. Thanékhoz egy Böhm Vilmos nevű tüzérszázadost kvártélyoztak be, aki szegről-végről távoli rokon volt. A tüzértiszt a tizenöt éves fiúnak mutogatta és magyarázgatta az ágyúkat. A gyerek lelkesedésében közölte, hogy ő is beáll honvédnek. A szülőknek már három fia szolgált a hadseregben, érthető, hogy riadtan tiltakoztak. De hiába. Károly a tüzértiszt segítségével keresztülvitte akaratát, felcsapott tüzérinasnak. Böhm megígérte, hogy gondját viseli. Ígéretét nem tarthatta meg, mert hamarosan elesett. A kis katona magára maradt.

Tuti menü