Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Fizika (magyar fizikusok) képes leírás - Híres emberek önéletrajz gyűjteménye.tlap.hu
részletek »

Fizika (magyar fizikusok) - Híres emberek önéletrajz gyűjteménye.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: oneletrajz-eletrajz-hires.tlap.hu » Fizika (magyar fizikusok)
Keresés
Találatok száma - 11 db
Akin Károly (1830-1893)

Akin Károly (1830-1893)

Akin Károly (Buda, 1830. január 15. - Fiume, 1893. október 31.) bölcsészdoktor, fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a levelezőlap feltalálója. Főbb művei A Calsescentiáról (Term. Tudom. Társ. Közlöny 1866) A gázok összenyomhatóságáról (Ért. a természettudományok köréből I. 6. szám 1867) Ideen zur Reform des höheren Unterrichtswens (1868) A magyar bank szervezéséről (1873)

Balázs Nándor (1926-2003)

Balázs Nándor (1926-2003)

Balázs Nándor László (Budapest, 1926. július 7. - Setauket, New York állam, 2003. augusztus 16. [1]) magyar fizikus, 1995-től az MTA külső tagja. Apja MÁV tisztviselő volt, akit érdekelt a latin nyelv és a matematika. Anyja vidám teremtés volt, az I. világháború előtt Bécsben és Pozsonyban járt iskolába, a német irodalom érdekelte. Nagy könyvtáruk volt, apja azt mondta Nándornak: Nyugodtan olvasson bármit, ami megtetszik, szeretném azonban felhívni a figyelmét arra, hogy lesznek könyvek, amiket még nem ért meg. Mutassa meg előtte nekem, én majd megmondom, érdemes-e elolvasnia.[2] Elemibe a Vilmos császár úti Rácz-féle magániskolába járt, ahol évekig Kemény János volt a padtársa. Neumann János is ebbe az iskolába járt. Keményen megdolgoztatták őket. [3] A pesti bencés gimnáziumba, a Szent Benedek Gimnáziumba járt 8 évig. Tanárait nagyra becsülte. Fiatal korában a francia irodalom érdekelte. 17 évesen a magyar írók közül Vörösmarty, Kosztolányi, Babits és Kemény Dezső volt rá legnagyobb hatással.[2] 1949 tavaszán, 22 évesen szökött ki Magyarországról. Amszterdamban doktorált 1951-ben statisztikus fizikából, ezután Schrödinger asszisztense lett az írországi Dublinban 1951-52-ben. Schrödinger küldte a princetoni Institute for Advanced Study intézetbe Einsteinhez dolgozni, ahol egy évet töltött. Onnan az Alabamai Egyetemre (1953-55), majd a Chicago Egyetemre (1955-59) került.

Bay Zoltán (1900-1992)

Bay Zoltán (1900-1992)

A magyar tudósok legnagyobb csillagai közé tartozó Bay Zoltán életpályája átívelt a XX. századon. Nevéhez fűződik az elektronsokszorozó, a radarcsillagászat és a mûholdas hírközlés születése, a fénysebességen alapuló méterszabvány kidolgozása, hogy csak a legismertebb találmányait említsem. Bay Zoltán 1900. július 24-én született a Békés megyei Gyulaváriban. Édesanyja Böszörményi Julianna, édesapja Bay József, a kis falu református lelkipásztora volt. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte. A csillagos ég már gyermekkorában vonzotta. Bay Zoltán 1910-1918 között gimnáziumi tanulmányait a híres debreceni Református Kollégiumban végezte, ahol két matematika-fizika szakos tanár: Nyáry Béla és Jakucs István volt rá nagy hatással. Jakucs mestere volt a diákok kemény munkára ösztönzésének. De hatással volt gondolkodásmódjára Newton "Principia" című munkája is, amit latin eredetiben olvasott. Osztály-, iskolatársai voltak Szabó Lőrinc, Gyulyás Pál, Kodolányi János, Illyés Gyula, Németh László, Zilahy Lajos. A XX. századi szépirodalom nagy egyéniségeivel kötött barátsága a debreceni évek után sem szakadt meg. Érettségi után a budapesti tudományegyetem matematika-fizika szakán folytatta tanulmányait, ahol Eötvös Loránd évtizedeken át tanított fizikát. Bay Zoltán személyesen már nem lehetett Eötvös-tanítvány, mivel a professzor 1919-ben meghalt. Egyetemi évei alatt Bay tagja volt.

Békésy György (1899-1972)

Békésy György (1899-1972)

1961-ben a belső fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért orvosi-élettani Nobel-díjat kapott - annak ellenére, hogy ő maga nem volt orvos. A távközléssel foglalkozó mérnökök Békésyt az eddig egyetlen Nobel-díjas postamérnökként tartják számon - pedig villamosmérnök se volt; diplomáját a berni egyetemen kémiából szerezte, a doktorátust pedig a budapesti Kir. M. Pázmány Péter Tudományegyetemen, Tangl Károlynál, fizikából. Budapesten született, de hamar elkerült Budapestről. A Békésy család először Münchenbe, azután Törökországba költözött. 1913-ban Budapesten kezdte el a gimnázium 5. osztályát és Svájcban fejezte be. Svájcban élte át a világháborút. 1916 őszén érettségizett a zürichi Minerva Intézetben, majd - minthogy Svájcban 18 évesnél fiatalabb nem kezdhetett felsőfokú tanulmányokba - fél évig műszerésztanonc volt Zürichben. 1917 októberében, alig hogy elkezdte az egyetemet, behívták katonának, de 1918 elején visszaengedték, hogy folytathassa tanulmányait. Bernben az egyetemen matematikát, fizikát, csillagászatot, főleg pedig kémiát tanult, majd 1921-ben vegyész oklevelet szerzett. 1923-ban Budapesten doktorált fizikából. 1968-ban Békésy György így emlékezett vissza az 1922�23-ban Budapesten, Tangl Károly irányításával töltött doktoranduszi évekre: A budapesti egyetem igen különbözött a bernitől... A laboratórium igazgatója.

Berényi Dénes (1928)

Berényi Dénes (1928)

Berényi Dénes 1926. december 26-án született. Jelentős tudományos eredményeket ért el az atomi ütközések tanulmányozása területén, a sokáig általa vezetett debreceni Atommagkutató Intézetet nemzetközi hírűvé tette. 1990-93 között a Magyar Tudományos Akadémia alelnöki tisztségét töltötte be, később elnöke volt az MTA Magyar Tudományosság Külföldön bizottságának, a Domus Hungarica Scientiarum et Artium és az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának. Főszerkesztője volt a Fizikai Szemlének és más fontos tisztségeket töltött illetve tölt be mind Magyarországon mind nemzetközi szakmai szervezetekben. Számos díj, kitüntetés birtokosa. A Smithsonian Astrophysical Observatory-ban róla nevezték el a (5694) 3051P-L kisbolygót. Az odaítélt kitüntető címmel a Babeş-Bolyai Tudományegyetem nem csak Berényi Dénes kivételes tudományos és tudományszervező tevékenységét ismeri el, hanem az egyetem oktatóival és diákjaival szinte 20 éve ápolt kitűnő együttműködési kapcsolatokat is honorálja.

Hirdetés
Bodó Zalán (1920-1990)

Bodó Zalán (1920-1990)

Bodó Zalán (1920-1990) Gergely György Műszaki Fizikai Kutató Intézet 1990 április 2-án elhunyt Bodó Zalán, a hazai fizika nemzetközileg elismert tudós munkása, művelője. Kivételes képességei már egyetemi tanulmányai kezdetén megnyilvánultak az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat matematikai versenyének megnyerésével. A budapesti József Nádor Műszaki Egyetemen kapott gépészmérnöki diplomát 1943-ban. A háború után az Egyesült Izzó Kutató Laboratóriumában kezdte tudományos munkáját. A lumineszkálás fizikájával foglalkozó kutató csoport tagja lett. A hazai fényforrás, majd a katódsugárcsövek ipara mögött nemzetközileg elismert alapkutatás állott. 1950-ben a Kutató Laboratóriumot a Távközlési Kutató Intézet vette át. Bodó Zalán ezekben az években számos közleményt publikált. A legnagyobb elismerést a diffúz optika terén vívta ki. A diffúz, poralakú közegek optikája a klasszikus optika régóta művelt fejezete, 1951-ig azonban a diffúz rétegeket folytonos modellel próbálták értelmezni, eredmény nélkül. Bodó Zalán 1952-ben megjelent Acta Physica Hungarica közleményében [1] kvantitatív összefüggést közölt a poralakú rétegek szemcsemérete és abszorpciós tényezője, továbbá törésmutatója között. Elméleti modelljét kísérletekkel igazolta. Eredményeit az Eötvös Loránd Fizikai Társulat első magyar fizikus vándorgyűlésén mutatta be Pécsett. 1951- a Társulat Bródy Imre díját nyerte el.

Bor Zsolt (1949)

Bor Zsolt (1949)

Bor Zsolt 1949-ben született. Nagyon korán jelét adta kivételes képességeinek: középiskolás korában már korosztálya kiemelkedő tehetségének számított. Az egyetem elvégzése után a József Attila Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Tanszékén kezdett dolgozni, ahol a tradicionális fluoreszcenciavizsgálatokra épülő modern lézerfizikai kutatások meghatározó egyéniségévé vált. Irányításával az intézet a lézerfizika nemzetközi szinten kiemelkedő, rangos műhelye lett. Nevéhez fűződik az Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék alapítása, jelenleg is ennek tanszékvezetője. Kiemelendő, hogy a szegedi fizikai iskola legendás alakja, Budó Ágoston tragikusan korai halála után Bor Zsoltnak döntő érdeme volt abban, hogy mára a szegedi egyetem fizikai iskolája a magyar fizikusközösség nagyra értékelt műhelyévé lett. Bor Zsolt tudományos munkásságának középpontjában a lézerek működésének megértése, fejlesztése és gyakorlati alkalmazása áll. Pályájának kezdetén egy új lézerfizikai jelenséget fedezett fel, amelyet felhasználva rendkívül rövid, úgynevezett femtoszekundumos lézerimpulzusokat sikerült előállítania. Rácz Bélával és Szabó Gáborral kidolgozta ezen impulzusok erősítésének és időtartamának mérésére szolgáló módszereket. A femtoszekundumos lézerimpulzusok a tudomány számára azért fontosak, mert segítségükkel még a milliomod másodperc milliomodrészénél is gyorsabban lejátszódó fizikai.

Bozóky László (1911-1995)

Bozóky László (1911-1995)

1911-ben Nagyváradon született. 1919-ben családjával szülővárosából menekülni kényszerült és végül Felsőgödön telepedtek le. A középiskolát 1922-1930 között a váci Piarista Gimnáziumban végezte. Végig kitűnő tanuló volt. A kiválóan megoldott matematika érettségi tétele mellett Madách és Cicero munkásságáról is kitűnő magyar, illetve latin dolgozatot írt. A fizikát Öveges Józseftől tanulta, ami későbbi, elsősorban kísérleti irányú munkásságára döntő hatást gyakorolt. 1930-1935 között a Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója, és matematika-fizika szakon tanári diplomát szerzett. Egyetemi hallgatóként 1933-tól a Budapesti Műszaki Egyetemen Pogány Béla tanszékén dolgozott, ahol akkoriban már kibontakozott egy nemzetközileg is elismert molekulaspektroszkópiai iskola. Schmid Rezső mellett "Újabb vizsgálatok az ionizált oxigén-molekula sávos színképén" című munkájával 1936-ban doktorált. Az oxigén ionokkal végzett molekulaspektroszkópiai vizsgálatairól további három közleménye jelent meg. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1938-1945 között mint fizetésnélküli kinevezett tanársegéd oktatási és kutatási tevékenységet folytatott. Sugárfizikai, dozimetriai és sugárvédelmi munkássága Molekulaspektroszkópiai doktori munkájának befejezése után hamarosan bekapcsolódott a ma is népbetegségnek számító rosszindulatú megbetegedések (ez a második leggyakoribb halálok hazánkban és elsők vagyunk a világon az egységnyi lakosra jutó rákhalálozásban) sugaras gyógyításába és egészen 1981. évi nyugdíjba vonulásáig teljes erővel dolgozott ezen a területen. 1936-1937-ben a berlini egyetemen a nemzetközi hírű Walter Friedrich professzornál kapta a továbbképzést orvosfizikából, sugárfizikából és dozimetriából. 1937-ben sürgősen hazarendelték (még az ösztöndíj lejárta előtt) az 1936-ban megnyílt “Báró Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézete, a Fizikai Gyógyítás Házá"-ba, mert a sugárvédelem és a sugárterápia helyzete megkövetelte a magasan képzett munkatárs azonnali munkába állását

Bródy Imre (1891-1944)

Bródy Imre (1891-1944)

1891. december 23-án, Gyulán, jómódú polgári családban született. Apja Bródy Adolf, akinek sikeres ügyvédi irodája volt. A családhoz tartozott Bródy Sándor író és Bródy Ernő országgyűlési képviselő is. Az elemi, majd a polgári iskola első osztályát szülővárosában végezte, 1902 és 1909 között pedig Aradon, az állami főgimnáziumban tanult. 1909 és 1913 között Budapesten a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-természettan szakos hallgatója volt. Itt szerzett középiskolai tanári oklevelet 1915-ben, az előírt gyakorlóév letöltése után. Gimnáziumi tanárként helyezkedett el, de 1919-ben már tanársegédi állást kapott a Műegyetemen Kluphaty Jenő professzor gyakorlati fizikai tanszékén. Közben disszertációján dolgozott, amelyben - korát megelőzve - kvantumelméleti módszerekkel elsőként számította ki az egyatomos ideális gázok kémiai állandóját. 1918-ban szerzett doktori címet. 1920-ban Magyarországon nagyon zavaros politikai viszonyok uralkodtak. Bródy Németországba emigrált, ahol a híres göttingeni egyetemre kapott meghívást. Itt a későbbi fizikai Nobel-díjas Max Born tanársegédje lett. Alig két év alatt hét tanulmánya jelent meg, a négy legfontosabbat Bornnal közösen írta. Ezekben annak a munkának a folytatásáról van szó, amit Born 1912-ben Kármán Tódorral kezdett el a kristályok dinamikájának Born-Kármán elméletéről, amely a rácspontok körüli kis amplitúdójú atom.

Hirdetés
Budó Ágnes (1914-1969)

Budó Ágnes (1914-1969)

Budó Ágoston 1914. március 4-én született. Tisztelettudó gyerekként járta végig a középiskolát, és a gazdasági világválság kellős közepén érettségizett le. Részt vett a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok versenyén, még a fényképe is bekerült a legügyesebb feladatmegoldók közé. Egyetemre akart menni, szülei jogászként képzelték el jövőjét. Budó eleget is tett a kérésüknek, bár volt egy alkalom, amikor úgy tűnt, ellenszegül: elment a Műszaki Egyetem felvételijére is. Sajnos azonban nem volt nála elég pénz a felvételi adatlaphoz, így húsz fillérenbukott meg mérnöki pályája. A jogi egyetemen az első félévet még úgy is jelesen zárta, hogy ebben nem lelte akkora örömét, mint a fizikában, ami sokkal jobban foglalkoztatta. Már akkor is létezett az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulatnak elsőéves hallgatók számára kiírt versenye (ma: Eötvös-verseny), amin joghallgatóként elindult. A sok, fizikusnak és mérnöknek tanuló egyetemista között megnyerte a versenyt. Az eredményt Rados Gusztáv professzor, a Társulat első matematikai titkára jelentette be, akihez a nyertes megilletődve ment kezet fogni a kérdő tekintetek kereszttüzében. A professzor állhatatosságra buzdította, de szavai mögül kiérződött, hogy legközelebb fizikusként szeretne vele találkozni. Szüleinek - talán a nagyobb hatás kedvéért - nem is beszélt az eredményéről, így azok csak egy újsághírből értesültek.

Csikai Gyula (1930)

Csikai Gyula (1930)

Csikai Gyula 1930. október 31-én született hazánk keleti táján; Tiszaladányban, falun. A Debreceni Református Kollégiumban és a Kossuth Lajos Tudományegyetemen eltöltött tanulóévek után 1953-ban szerzett tanári oklevelet. Szalay Sándor tanította meg a magfizika szépségeire, a kísérletező kutatás értékére és a tanári munka egyedülálló őrömére. Az a ma már tudománytörténeti érzékű fényképfelvétel, amely megmutatja, hogy a ködkamrában 6He-atommag bomlásakor a keletkezett elektron és a visszalökődő 6Li-ion nem ellentétes irányban repülnek szét, hanem a kirepülő láthatatlan (anti)neutrinótól is jókora visszarúgást kapnak, Csikai Gyula kandidátusi értekezéséből tankönyvek lapjaira, a Fizikai Szemle címoldalira is rákerült. Csikai Gyula kutatásai a neutronok által kiváltott magátalakulások vizsgálatira konvergáltak. 160 tudományos közleményét a tudományos folyóiratok mintegy 400 helyen idézik. A Csikai-Pető-szabályról szól lapunk jelen számának következő írása. A javarészt Debrecenben elvégzett kísérleti munka tanulságait használja fel az a Csikai Gyula által irt monográfia, amely két kötetben, "A gyorsneutron- generátorok kézikönyve" címen az Egyesült Államokban (a CRC Press kiadásában 1987-ben angolul) jelent meg. Csikai Gyula jövőérzékeny gyakorlatiassága csakhamar felismerte, hogy a különböző elemek neutronhatáskeresztmetszeteinek értéke alapvető fontosságú az atomenergetikában.

Tuti menü