Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Fizika (külföldi fizikusok) képes leírás - Híres emberek önéletrajz gyűjteménye.tlap.hu
részletek »

Fizika (külföldi fizikusok) - Híres emberek önéletrajz gyűjteménye.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: oneletrajz-eletrajz-hires.tlap.hu » Fizika (külföldi fizikusok)
Keresés
Találatok száma - 9 db
380 éve született Christiaan Huygens

380 éve született Christiaan Huygens

Gazdag polgári családból származott, apja politikus, nyelvész, zenész, matematikus, az orániai herceg titkos tanácsosa volt. Első matematikai eredményét 17 éves korában érte el, s alig 25 évesen megadta a "pi" addig ismert legjobb közelítését. A testvérével együtt épített távcsővel asztronómiai vizsgálatokat végzett, felfedezte, hogy a Szaturnusz gyűrűi különböző méretű sziklákból állnak, megfigyelte az óriásbolygó legnagyobb holdját, a Titánt és az Orion ködfoltot. Sikerült megkülönböztetnie a felhőn belül a csillagokat, az Orion-köd belső részei ma az ő nevét viselik. Mivel vizsgálatai során szükségessé vált az idő pontos mérése, 1657-ben ingaórát alkotott, de eredményeit csak jelentős késéssel publikálta. Összefoglalta a görbék matematikai elméletét, a matematikai inga lengésidejét, leírta a centrifugális erőt és kimondta, hogy az egyenletes körmozgás fenntartásához állandó erő kell. Itt fogalmazta meg az inercia-elvet, mely szerint a magára hagyott test egyenes vonalú egyenletes mozgást végez. Megfogalmazta továbbá az állandó sebességgel mozgó koordináta-rendszerek ekvivalenciájának és a mozgások szuperpozíciójának elvét is. Legismertebb munkája a Traité de la lumiere is csak 1690-ben látott napvilágot, saját indoklása szerint azért, mert remélte lesz ideje a tudomány nyelvére, a latinra lefordítani. Konstruált zsebórát és egy saját maga által alkotott zenei skála alpján.

Arisztotelész

Arisztotelész

A thrákiai Sztageirosz városában született. Apja, Nikomakhosz a makedón uralkodó orvosa, korán meghal, a fiút nagybátyja neveli. Ie. 367-ben Athénba utazik és az Akadémia tanulója lesz 20 éven keresztül Platón haláláig. Itt megismerkedik a platóni bölcselettel és közben tudományos kutatást is végez. Ezt követően elhagyja Athént és Atarneuszba megy, ahol az uralkodó unokahúgát veszi feleségül.(állítólag született egy törvénytelen gyermeke is Nikomakhosz -neki írja a Nikomakhoszi Etikát) Ezután 2. Philliposz kérésére fiát, Nagy Sándort neveli. Kettejük kapcsolatát, egymásra gyakorolt hatásukat sokféleképpen értelmezték. De Plutharkosz szerint kezdetben Alexandrosz nem kevésbé szerette mesterét, mint az apját. Hiszen az apja adott neki életet, de Arisztotelész tanította meg nemesen élni. Későbbbizalmatlan lett iránta, elhidegedett tőle. De bölcselet iránt érzett szenvedélye sohasem veszett ki lelkéből..Ie. 335 megalapítja iskoláját a Lükeiont. (Lyceum) Nevét Apollón isten Lükeiosz ligetéről kapta, ahol működött. Arisztotelész és tanítványait peripatetikoszok megnevezéssel is illették (peripatosz-sétálóhely). Tanítványait 2 csoportba lehet osztani: 1, akromatikusok (beavatottak) vagy ezoterikusok(bentlakók) 2, exoterikusok(csak néhány előadásra járnak be meghallgatni) A Lükeionban hatalmas könyvtárat rendezett be és sokoldalú tudományos munkásságot fejtett ki.

Arkhimédész

Arkhimédész

Arkhimédész (görög: Αρχιμή^ 8;ης) (kb. i. e. 287., Szürakuszai - i. e. 212., Szürakuszai) természettudós, ókori szicíliai matematikus, mérnök, fizikus, csillagász, filozófus. Néhány matematikatörténész őt tartja a legnagyobb ókori matematikusnak, Carl Friedrich Gauss a három legnagyobb között tartotta számon. Fiatalabb éveiben Egyiptomban, Alexandriában élt, és valószínűleg kapcsolatot tartott az alexandriai tudósokkal. Itt ismerkedett meg és barátkozott össze egyebek között Eratoszthenésszel; tudományos eredményeiről nagyrészt kettejük baráti-tudományos levelezéséből tudunk. Pár év múlva visszaköltözött rokona, II. Hierón szirakuzai fejedelem udvarába, és élete végéig ott is maradt. A második pun háborúban, amikor a Marcellus konzul vezette római hadak megostromolták Siracusát, Arkhimédész ötletes gépezeteket szerkesztett, és a védők döntően ezeknek köszönhetően két évnél is tovább meg tudták tartani a várost, ami végül csak árulás eredményeként esett el. A gépek különösen a római hajóhadnak okoztak nagy veszteségeket. Marcellus megparancsolta ugyan, hogy a nagy tudós életét kíméljék meg, de egy légionárius mégis leszúrta a matematikai problémáiba merült, 75 éves tudóst. A legenda szerint azzal ingerelte fel a katonát, hogy amikor az összetaposta a homokba rajzolt ábráját, Arkhimédész rászólt: Μη μου τους κύκλου` 2; τάραττ^ 9;, vagyis: Noli turbare circulos meos! (mások szerint: Noli tangere circulos meos) (= "Ne zavard a köreimet!") Marcellus a gyilkost megbüntette, és Arkhimédészt tisztességgel eltemettette. Kívánsága szerint a hengerbe írt gömb és kúp körvonalait, legkedvesebb tételének ábráját vésette sírkövére. Arkhimédész arról vált széleskörűen ismertté, hogy Egyiptomban, a földek öntözésére megszerkesztette vízemelő gépezetét, az arkhimédeszi csavart - korábban a parasztok vödrökkel húz

BLAISE PASCAL

BLAISE PASCAL

Sehogyan se lehet egyértelműen a kultúrtörténet egyik vagy másik fejezetébe besorolni, hiszen ez a nagy jelentőségű fizikus és matematikus csak játéknak tekintette azokat a tudományokat, amelyeknek múlhatatlan érvényű törvényszerűségeit állapította meg. Filozófiai vitairatai nemegyszer a legeredetibb gondolkodású teológusok közt jelölnék ki a helyét. Megsejtései odasorolják a korai pszichológusok körébe. De akár vitatkozik, akár leveleket ír, olyan költői és nyelvileg olyan gazdag a stílusa, hogy a legkülönbözőbb világnézetű írók és költők őt vallják a francia irodalmi stílus legnagyobb hatású mesterének. Ezért sokszínűsége és sokoldalúsága ellenére elsősorban irodalomtörténeti főalak, akit azok is mesterüknek tudnak, akik akár hívei, akár ellenfelei szélsőségek közt hullámzó világnézetének. Hiszen az olykor misztikusan hitbuzgó keresztény a szerelem szabadságát is a szent jogok közt tartja nyilván. Olykor az elegáns szalonok kedvelt társasági embere, a hölgyek szellemes szolgálója, aki szentségként hirdeti és áhítja a testi szerelmet. Máskor az aszkézisben véli megtalálni a gyönyörűség teljességét, és véteknek hirdeti az anyai csókot is. Egyszerre indult csodagyereknek és reménytelenül beteg kisfiúnak. Mindössze 39 évet élt. Ez idő alatt néha megbénult, de hamarosan életerős hajszolója lett a testi és lelki gyönyörűségeknek, majd gyötrő kételyekből kereste a menekülést.

Démokritosz

Démokritosz

Démokritosz (ógörögül: Δημόκρ_ 3;τος) (Abdéra, I. e. 470 és I. e. 460 között - Abdéra, I. e. 370 körül), ókori görög atomista filozófus. Leukipposszal együtt szokták emlegetni, mint az atomelmélet megalapítóját. Azonban nemcsak általános atomelméletéről és kozmológiáiról írt, hanem az érzéki észlelésről, a biológiáról, a zenéről és számos más tárgyról is. Etikai rendszert is kidolgozott, mely lényegében megegyezett a később Epikurosz által képviselt etikával. Démokritosz életéről bőséges adattal rendelkezünk, ezek közül azonban sok valószínűtlen. Megbízhatóbb forrásokból úgy tűnik, hogy jómódú szülők gyermeke volt, aki fiatalkorában sokat utazott, bejárta Egyiptomot és a Közel-Keletet. Hatása az ókorban rendkívül nagy volt, neve alatt számos más munkát is terjesztettek, de már az ókorban tudták, hogy ezek túlnyomó többségét Bólosz írta. Hitelesnek tartott műveit Thraszüllosz a Kr. u. 1. században tizenöt tetralógiára osztotta, azonban ezek között is akadt olyan, amelyik nem tőle származott. E jegyzék alapján több, irodalommal foglalkozó művének címe is ránk maradt, így például a Peri rhüthmón kai harmoniasz (A ritmusokról és a dallamról) vagy a Peri Homéru é orthoepeiész kai glosszeón (Homéroszról avagy a helyes beszédről és szóalkalmazásrólAtomista filozófusoktól fennmaradt jelentősebb, hitelesnek tekinthető töredékeket olvashatunk Arisztotelésznél, főként a metafizika.

Hirdetés
Galileó Galilei (1564-1642)

Galileó Galilei (1564-1642)

Galileo Galilei (1564-1642) Pisában született. Orvosnak készült, majd matematikát, mechanikát és orvostudományt tanított, még a kor szellemében, azaz arisztotelészi szellemben. Későbbi munkássága és eredménye leginkább azonban erre a három területre korlátozódik. A matematikában a legkevésbé kiemelkedők Galilei eredményei: alapvetően az ekludészi matematikát használja. Mindazonáltal felfedezi a róla elnevezett, és később Cantor által feloldott, Galilei-paradoxont. A paradoxon abban áll, hogy noha a legtöbb egész szám nem négyzetszám, ennek ellenére ugyanannyi egész szám van, mint négyzetszám, tekintve, hogy mindkettőből végtelen sok van (Cantor szerint ennek az az oka, hogy bár az egész számok halmaza és a négyzetszámok halmaza egyaránt végtelen, ám számosságuk különböző, mivel nem elemik nem között nincs egy-egyértelmű megfeleltetés). A fizikában Galilei kortársaitól eltérően precíz, a természeti törvények pontos matematikai leírásával alátámasztott, kísérleteket hajtott végre a testek mozgásával kapcsolatban. Ezek a kísérletek a klasszikus mechanika előfutárainak, és így az arisztotelészi fizikával kapcsolatos ellenvetéseknek tekinthetők. A kísérletek egyike a pisai ferde torony elvégzett sebességmérés, amelynek az a következménye, hogy a testek sebessége független a testek tömegétől (ha kizárjuk a légellenállást). Egy másik fontos megfigyelése szerint egy mozgó test.

Gottfried Wilhelm Leibniz (1646-1716)

Gottfried Wilhelm Leibniz (1646-1716)

Leibniz, bár foglalkozott természetfilozófiával, nem csak természettudósként ismert, hanem elsősorban polihisztorként. Nem csak ezért kiemelkedő figura, hanem azért is, mert a számtalan tudományos eredménye mellett mindvégig ezek gyakorlatba való átültetését és a társadalmi hasznosságát tartotta szem előtt. Leibniz Lipcsében született 1646. július 1.-én. Apja a helyi egyetemen jogot és morálfilozófiát tanított. Apja korán meghalt, Leibnizet felnevelni nem tudta, de ráhagyta gazdag könyvtárát, amiből Leibniz autodidakta módon sok minden megtanult. A lipcsei Nikolai iskolába járt 1653-61ig, ahol koraérett gyerekként gyorsan haladt a tanulmányaival. 1661-ben kezdte az egyetemi mechanisztikus természetfilozófia tanulmányit Lipcsében, Kepler, Descartes és Galilei műveinek hatására. Természettudományi tanulmányaival párhuzamosan jogi tanulmányokat is folytatott. 1664-ben elvégezte az egyetemet, ahová 1663-tól Jenaban járt, és a szabad művészetek tanára lett (magister artium). 1667-ben Altdorfban a jogi doktori címet szerzett. 1672ig több helyen is megfordult Németországban, megjelentetett egy írást a korabeli jogalkotással kapcsolatos reformelképzeléseiről, valamint Mainzban részt vett a Corpus Juris újrafogalmazásában. 1672-ban egy diplomáciai küldetés keretében Párizsba küldték, ahol megpróbálta elérni, hogy a franciák expanziós szándékaikat ne a német tartományok irányába.

Isaac Newton (1642-1727)

Isaac Newton (1642-1727)

(1642. január 4.-1727. március 31.): angol fizikus, matematikus és csillagász. A mechanika alaptörvényeinek felfedezője és a matematikai analízis egyik megalapozója. 1642 karácsonyán született Woolsthhorpe-ban régi kisnemesi családból. Gazdálkodó apja nem sokkal születése előtt meghalt. Anyja később férjhez ment egy paphoz. A kis Newton hanyag és rossz tanulóként kezdte pályafutását. Ezért a másodszor is megözvegyült anyja, a második házasságából született három testvérével együtt visszavitte az apai birtokra és gazdálkodásra fogta. Ez a módszer bevált, mert ezután Newton elkezdett tanulni és kísérletezni. Kis gabonaőrlőt készített, amit egy egér hajtott; vízmeghajtású faórát konstruált. Ezeket látva anyja visszaküldte tanulni. Tizennyolc évesen lett a cambridge-i Trinity College hallgatója. A matematika iránt ekkor kezdett érdeklődni. Áttanulmányozta a klasszikusokat és 23 évesen már fontos felfedezéseket tett. Kiterjesztette a binomiális tételt törtkitevőkre és kidolgozta a fluxióelméletet. 1665-ben filozófiai végzettséget szerzett, majd a kitört pestisjárvány elől visszatért szülőfalujába. Ott eshetett meg vele 1666-ban a "Newton almája" néven ismert történet. Eszerint a fáról a fejére eső alma vezette az általános tömegvonzás törvényének felfedezésére. A történetet VOLTAIRE terjesztette el. A fa később kidőlt, de tulajdonosa széket csináltatott belőle.

Johannes Kepler (1571-1630)

Johannes Kepler (1571-1630)

...ha a lutheránus hívek fellapozzák a 2001-es kiadású Evangélikus énekeskönyv-et, egy bizonyos Kepler Jánostól származó imádságot is olvashatnak Hála és dicséret Isten teremtett világáért címmel: Istenem, hatalmasak műveid, csodálattal szemléli mindenki, aki szeretettel tekint rájuk. Köszönöm, Teremtőm és Uram, hogy annyi örömöt adtál teremtésedben. Köszönöm, hogy kezed munkája oly elragadó. Ha mondtam volna valami hozzád nem méltót, vagy ha a magam dicsőségét kerestem volna, bocsásd meg nekem kegyelmesen. Mivel a név mellett ott a születési és halálozási dátum is, a figyelmes olvasók könnyedén megállapíthatják, hogy Kepler János nem más, mint az 1571 és 1630 között élt német csillagász, fizikus, matematikus Johannes Kepler - minden idők egyik legnagyobb asztronómusa. Kepler életéről és munkásságáról megszámlálhatatlanul sok könyv és újságcikk jelent meg magyar nyelven is. Rövid írásunkban a bevezetőben olvasott ösvényen továbbhaladva, távirati stílusban megpróbáljuk összefoglalni a kiváló csillagász életének fontosabb egyházi és vallási kapcsolódási pontjait - melyek közül néhány magyar vonatkozással is bír. Az időutazást külön érdekessé teszi az a tény, hogy az asztronómus pályája a ma már békésen együttmunkálkodó, akkoriban azonban keresztény világ erőit egymásnak feszítő reformáció és ellenreformáció, illetve harmincéves háború korszakában zajlott.

Tuti menü