Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Filozófusok (magyar) képes leírás - Híres emberek önéletrajz gyűjteménye.tlap.hu
részletek »

Filozófusok (magyar) - Híres emberek önéletrajz gyűjteménye.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: oneletrajz-eletrajz-hires.tlap.hu » Filozófusok (magyar)
Keresés
Találatok száma - 8 db
Ancsel Éva

Ancsel Éva

(Bp. 1927. máj. 23.-Bp. 1993. máj. 1.) Filozófus, egy. tan. (1978-), a filozófiai tud.-ok kandidátusa (1973), majd doktora (1977), az MTA tagja (l. 1985, r. 1990). Középisk.-i (1950-), majd tanítóképző int.-i tanár (1960-), a Gyógyped.-i Tanárképző Főisk. docense (1968-), az ELTE bölcsészettud.-i kara filozófiai tanszékének oktatója (1970-). Esztétikai és tört.-filozófiai munkássága mellett különösen jelentősek etikai tanulmányai, amelyek ped.-ok nemzedékeinek gondolkodását befolyásolták. Nagy szerepet játszott a középisk.-i filozófiaokt. megvalósításában és ált. a filozófiai műveltség terjesztésében. Munkásságát Áll. Díjjal (1983) és SZOT-díjjal (1986) ismerték el. - F. m.: Művészet, katarzis, nevelés. Bp. 1970.; A szabadság dilemmái. Bp. 1972.; A megrendült öntudat mítoszai. Bp. 1974.; Töredékek az emberi teljességről. Bp. 1976.; Történelem és alternatívák. Bp. 1978.; Írás az éthoszról. Bp. 1981.; Éthosz és történelem. Bp. 1984.; Etikai tanulmány a tudásról és a nem-tudásról. Bp. 1986.; Az aszimmetrikus ember. Bp. 1989.; Az ember mértéke vagy mérték-hiánya. Bp. 1992.; Az élet, mint ismeretlen történet. Bp. 1995.

Bence György

Bence György

Bence György 1941. december 8-án született Budapesten, s 1966-ban diplomázott az ELTE filozófia szakán, majd Lukács GyMárkus Györggyel és Kis Jánossal átfogó kritikát írt a marxi gazdaságtanról Hogyan lehetséges kritikai gazdaságtan? címmel. Ez a könyv nem jelenhetett meg, s ettől kezdve 1990-ig nem publikálhatott és nem kaphatott állást. Szabadfoglalkozású fordítóként és szerkesztőként kereste kenyerét. A 70-es évek közepén Kis Jánossal álnéven közös elméleti elemzést tett közzé a szovjet típusú társadalmakról. 1977-ben Kis Jánossal ő szervezte az első nyilvános politikai megmozdulást 1956 óta: neves értelmiségiek az ő kezdeményezésükre szolidárisnak nyilvánították magukat a csehszlovák demokratikus ellenzék alapító nyilatkozatával a Charta 77-tel. Ugyanebben az évben saját néven szerepelnek a Kovács András kezdeményezésére és szerkesztésében Marx a IV. évtizedben címmel összeállított szamizdat kötetben. Tanulmányukban azt írják le, hogyan távolodtak el a marxizmustól. 1979-ben Bibó István halála után az illegálisan megjelentetett Bibó Emlékkönyv egyik kezdeményezője és szerkesztője volt. A 80-as években vezető szerepet játszott ellenzéki kezdeményezésekben, tagja volt a Helsinki Watch (Helsinki jogőr) nevű nemzetközi emberi jogi szervezetnek, a Pozsonyban perbe fogott Duray Miklós védelmére alakult Duray Bizottságnak.

Hamvas Béla (1897 - 1968)

Hamvas Béla (1897 - 1968)

Hamvas Béla 1897 március 23-án született a felvidéki Eperjesen, evangélikus papi családban. Pozsonyban nevelkedik, ahová mégszületésének évében költözik át a család. Édesapja az Evangélikus Lyceum magyar-német szakos tanára, ahol Hamvas Béla 1906-tól 1914-ig középiskoláit végzi. 1915-ben érettségizik, és tanulótársaihoz hasonlóan nagy lelkesedéssel önkéntes katonai szolgálatra jelentkezik. Tiszti iskolai kiképzést kap. 1916 és 1917 között szolgálatot teljesít az ukrán és az orosz fronton. Kétszer megsebesül, idegösszeomlással utalják kórházba. "Mintha ma történt volna, húsz éves alig múltam, amikor a könyvtárban, nem is tudom hogyan, Kierkegaardnak Az idő bírálata című tanulmánya kezembe került. Nincs társadalom, nincs állam, nincs költészet, nincs gondolkozás, nincs vallás, ami van romlott és hazug zűrzavar. Pontosan így van, gondoltam. De ennek valamikor el kellett kezdődnie. Elkezdtem keresni a sötét pontot. A proton pszeudoszt, vagyis az első hazugságot. Akkor álltam a válságba, és azóta nem léptem ki belőle. Rájöttem arra, hogy ma jelen lenni csak úgy lehet, hogy a válságot teljes egészében vállalni. Visszafelé haladtam a múlt század közepétől a francia forradalomig, a felvilágosodásig, a racionalizmusig, a középkoron át a görögökig, a héberekig, az egyiptomiakig, a primitívekig. A válságot mindenütt megtaláltam, de minden válság mélyebbre mutatott.

Immanuel Kant (1724-1804)

Immanuel Kant (1724-1804)

Königsbergben született egy szegény nyergesmester családjában. A hagyományos klasszikus neveltetést és oktatást a Collegium Fridericianumban kapta meg, ezáltal a latin nyelv és az antik szerzők szeretete egész életén át végigkísérte. 1740-ben beiratkozott a königsbergi egyetemre, ahol az orvosi és teológiai tanulmányok mellett leginkább a matematika és a metafizika problémái foglalkoztatták. (Tanulmányait házi tanítói tevékenységéből fedezte.) 1755-ben védte meg disszertációját a metafizika elveiről, s ettől kezdve a helyi egyetem magántanáraként dolgozott. Ifjú éveiben társasági életet élő, életvidám egyéniség volt, később azonban kimért, szigorú napirend szerint élő úrrá változott: minden nap ugyanabban az időpontban indult szokásos sétájára -kivéve a francia forradalom kitörésének hírekor, illetve az Emile olvasásakor-, ezért a helybeliek hozzá igazították az órájukat. Emellett hajnalban kelt, s késő estig szisztematikus rendben végezte napi tudományos teendőit. Szülővárosát nem hagyta el soha, s a város közelében lévő tengerpartot sem látta. Jellemét a porosz szellemiség, a pietizmus és a felvilágosodás formálta ki. Pályáját két nagy korszakra különítik el: az ún. kritika előtti (1746-1760) és a kritikai (1770-1790-es évek közepe) korszakra. A fordulatot Az érzéki és szellemi világ formájáról és elveiről c. írása jelezte 1770-ben.

Kelemen János

Kelemen János

Kassán született 1943-ban. A SzegediTudományegyetemen olasz-orosz, az ELTÉ-n filozófia szakos diplomát szerzett. 1970 óta filozófiát tanít az ELTÉ-n. 1984 óta rendes egyetemi tanár. 1986 és 1990 között, majd 1996 óta az ELTE Bölcsészettudományi Kara Filozófiai Intézetének igazgatója. 1990 és 1994 között a Római Magyar Akadémia igazgatója volt. 1995-től 1996-ig a Szegedi Tudományegyetem Olasz Tanszékét vezette. A nyelvfilozófia, a modern olasz filozófia és a Dante-filológia kérdéseivel foglalkozik. Tanulmányai több mint tíz nyelven jelentek meg különböző országok folyóirataiban (így az Il Cannocchialéban és a Tempo presentében). 15 monográfiát és tanulmánykötetet szentelt a nyelvfilozófia problémáinak és különböző filozófusoknak. Ezek közül kiemelendők: Benedetto Croce (Budapest, 1981), G. E. Moore (Budapest, 1984), Nyelv és történetiség a német klasszikus filozófiában (Budapest 1990), Profili ungheresi e altri saggi (Rubbettino, 1994), Idealismo e storicismo nell'opera di Benedetto Croce (Rubbettino, 1995), Olasz hermeneutica Ecótól Crocéig (Budapest, 1998), A nyelvfilosófia rövid története Platontól Humboldtig (Budapest 2000), Nyelvfilozófia (Farkas Katalinnal közösen, Budapest 2002), A filozófus Dante (Budapest 2002).

Hirdetés
Lakatos Imre

Lakatos Imre

Lakatos Imre 1922-ben született Debrecenben - ugyanitt végezte egyetemi tanulmányait, melyek során fizikát és filozófiát tanult, egészen 1944-ig. Kisebb csoda, hogyan tehette mindezt zsidó létére a második világháború és a holokauszt kellős közepén (tragikus adalék: édesanyját és nővérét Auschwitzban ölték meg) - annyi biztos, hogy eredeti nevét (Lipschitz) gondosan Molnárra, majd utóbb Lakatosra változtatta, s szerzett hamis papírokat is, amihez hozzásegítette, hogy már ekkor, a háború alatt tagja lett a kommunista pártnak. Hogy ez formálisan is megtörtént-e, természetesen vitatott: az eredményesen működő magyar elhárítás többször is lefejezte a pártot, melyet Kádár 1943-ban gyakorlatilag fel is oszlatott - mindenesetre Lakatos Nagyváradon illegális kommunista sejtet szervezett, amelynek érthető módon ő maga lett a központi figurája. Ész nélkül S pontosan itt következik Lakatos életének legelképesztőbb, az illegalitásból fakadó pszichózis nélkül érthetetlen epizódja. A csoport tagja volt egy nagyváradi zsidó lány, Izsák Éva, akiről a többiek úgy vélték: közel áll a lebukáshoz, s mivel úgysem bírná a brutális kihallgatásokat, lebuktatná az egész kommunista sejtet. A többségi verdikt szerint egyetlen lehetősége marad - meg kell ölnie magát.

Nyíri János Kristóf

Nyíri János Kristóf

A tudóst Wittgenstein és a nyelvfilozófia kutatása terén elért eredményeiért, a hazai és nemzetközi filozófiai kutatások és együttműködés előmozdításáért, valamint több évtizedes tudományszervezői tevékenységéért részesítették a legmagasabb tudományos elismerésben. Nyíri János Kristóf 45 éves tudományos pályafutása ívét felvázolva mindenekelőtt Ludwig Wittgenstein (1889-1951) osztrák filozófust, a huszadik század egyik legnagyobb hatású gondolkodóját említette, aki jelentősen hozzájárult a logika, a matematikafilozófia és a nyelvfilozófia fejlődéséhez. Mint kifejtette, egyetemista korában, a ,60-as évek végén kezdett az akkori nyugati filozófia, így a logikai pozitivizmus Magyarországon elterjedni. "Akkor az volt a téma, hogy a dialektikus és történelmi materializmus helyett mi az, hogy filozófia. Ennek kapcsán jutottam el Ludwig Wittgensteinhez, aki a nyelvfilozófiát és a dolgok társadalmi konstrukcióját jelentette. A filozófiában nem a végső igazságokat keressük, hanem azt, hogy hogyan jönnek elő az igazságok a társadalmi érintkezésből" - magyarázta a tudós, akit Wittgenstein az osztrák eszmetörténetre is rávezetett. "Valahogy úgy alakult a filozófiai életem, hogy bármilyen témához is nyúltam, mindig Wittgenstein volt a vezérfonal" - tette hozzá. Ismertetése szerint Wittgenstein foglalkozott a tudással, mint kommunikációval is.

Ruzsa Imre, a modern filozófiai logika

Ruzsa Imre, a modern filozófiai logika

Ruzsa Imre, a modern filozófiai logika magyarországi művelésének és oktatásának megteremtője 1921. május 12-én született Budapesten. Egyetemi tanulmányait csak a második világháború után kezdte meg, és 1956-ban fejezte be az ELTE matematika-fizika tanári szakán - a tudományokhoz vezető egyenes út helyett számára a Horthy- és a Rákosi-rendszerben is a politikai elítéltek börtöne jutott. Rövid középiskolai tanári tevékenység után 1960-ban került az ELTE TTK Analízis I. tanszékére. A nagy matematikai logikus, Péter Rózsa tanítványaként kezdett logikával foglalkozni. Első publikációi már a deontikus és más modális logikák témakörében születtek. 1970-ben megvédett kandidátusi disszertációja logikai rendszerek valószínűségi modelljeit vizsgálta. 1963-tól tanított matematikát az ELTE BTK-n filozófia és pszichológia szakos hallgatók számára. 1965-ben lett az MTA Filozófiai Kutatóintézetének tudományos munkatársa. Ebben a időben talált rá Arthur N. Prior koncepciójára, mely szerint a modális és temporális logikában szükség van a szemantikai értékrésre, azaz igazságérték nélküli kijelentések beengedésére a logikába.

Tuti menü