Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Filozófusok (külföldi) képes leírás - Híres emberek önéletrajz gyűjteménye.tlap.hu
részletek »

Filozófusok (külföldi) - Híres emberek önéletrajz gyűjteménye.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: oneletrajz-eletrajz-hires.tlap.hu » Filozófusok (külföldi)
Keresés
Találatok száma - 9 db
Auguste Comte (1798-1857)

Auguste Comte (1798-1857)

Montpellier-ben született royalista érzelmű, szigorúan vallásos családban. Középiskolai tanulmányait a helyi liceumban végezte, majd 1814-től az Ecole Politechnique diákja lett (itt matematikát tanult), s rövid időn belül az iskola egyik vezéregyénisége lett. Az elavult vizsgarendszer elleni tiltakozás miatt azonban kizárták a tanintézetből. Ekkor alkalmi munkákból, óraadásból élt, majd 1817-től Henri de Saint-Simon (1760-1825) személyi titkára lett. Az utópista gondolkodó oly nagy hatást gyakorolt Comte-ra, hogy egyes kutatók körében feltámadt a gyanu, miszerint Comte a mester tanait vette át, illetve fejlesztette tovább. A következő gondolatok: A történelem az emberi értelem fejlődésének folyamata. vagy A filozófia feladata a tökéletes társadalom megalapozása. vagy Az emberi megismerésnek és a társadalom történetének egyaránt három fázisa van. mind Saint-Simontól (is) eredeztethető.A közös munkálatok (folyóiratok, cikkgyűjtemények kiadása) közben nézeteltéréseik támadtak, s ennek folytán 1824-ben szétváltak útjaik. Comte ezt követően többször is pályázott tanári állásra, de mindig elutasították, ezért lakásán tarott előadásokat a pozitív filozófia alapjairól. Ezt a párizsi értelmiség némi gyanakvással fogadta. 1848-ban létrehoztaa Pozitivista Társaságot, 1851-től III.Napoleon buzgó híveként a pozitív vallás megteremtésén fáradozott.

Charles Darwin

Charles Darwin

Darwin egy angliai kisvárosban, Shrewsburyben született, orvos apja ötödik gyermekeként és második fiúként. Már gyermekkorában lelkes természetbúvár volt, különösen a bogarak érdekelték, de hosszú sétái alatt jelentős növény- és ásványgyűjteményt is összeállított. Édesapja azt szerette volna, ha folytatja a családi hagyományt, és orvos lesz belőle, ezért 1825-ben elküldte az alig 16 éves fiút Edinburgh-ba orvostant tanulni. Darwin nem egészen két évig bírta az orvosi szakon, de az - akkoriban még érzéstelenítés nélkül végrehajtott - operációk sokkoló élménye elriasztotta az orvosi pályától. Egy ideig szégyellte bevallani apjának a kudarcát, ezért 1826-ban még visszatért Edinburgh-ba - látszólag orvosi tanulmányait folytatni, de valójában természettörténeti szakra iratkozott be. Nagy hatással volt rá egyik korai evolucionista szabadgondolkodó professzora, Robert Grant, aki nagy csodálója volt Jean-Baptiste Lamarck és Erasmus Darwin (Charles nagyapja) evolúciós írásainak. Grantot különösen az ősi tengeri élőlények, így a szivacsok és a mohaállatok érdekelték, mert úgy gondolta, hogy a növényeknek és az állatoknak közös tengeri ősük volt. Darwin is érdeklődni kezdett a gondolat iránt, és 1827-ben beadta első tudományos cikkét egy diákcsoporthoz. A tanulmány a mohaállatok egyik csoportjáról (Flustra) szólt.

David Hume

David Hume

Hume 1711-ben Edinburghban született, és ott is tanult. Jogot hallgatott az egyetemen, de mindig is a filozófia érdekelte igazán, amely mellett már kora ifjúságában egy életre elkötelezte magát. Részben a túlfeszített tanulás miatt idegösszeroppanást kapott. Családja egy bristohi kereskedőhöz küldte dolgozni, abban a reményben, hogy az ott szerzett tapasztalat majd kigyógyítja a könyvekbe való begubózásból, de Hume nem tudott megbarátkozni ezzel az élettel. 1734-ben Franciaországba ment, folytatta filozófiai munkáját, melynek eredményeképpen öt év múlva megjelent az Értekezés az emberi természetről című filozófiai fő művének első és második könyve. Fogadtatása rendkívül kiábrándító volt; Hume szerint e könyv már "halva születetten hullt ki a nyomdagépből". Nem voltak olvasói, s csak egyetlen recenzió jelent meg róla, olyas-valaki tollából, aki szintén nem olvasta. Ezért Hume maga írt róla névtelen recenziót, a Kivonatot, amely nagyszerű rövid bevezető egész Filozófiai művéhez. Az első két könyv kiábrándító fogadtatása ellenére két év múlva Hume közreadta az Értekezés harmadik és negyedik (utolsó) könyvét. Ezeket is közönyösen fogadták. Elszántan arra, hogy nehezen elért filozófiai meglátásait megossza a közönséggel, egy évtized múltán újraírta az Értekezést két külön mű formájában, Tanulmány az emberi értelemről, illetve Tanulmány az erkölcsök elveiről címmel.

Francis Bacon

Francis Bacon

Francis Bacon (1561-1626) Londonban született, egy előkelő családban. Apja, Sir Nicholas Bacon, I. Erzsébet királynőnek volt a főpecsétőre. Sőt, anyai nagyapja, aki nyelvész és teológus volt, VI. Edward király nevelője volt. Tizenkét éves korában Cambridge-ben, a Trinity College tanulója. Itt is végezte egyetemi tanulmányait. 1577-79 között a párizsi angol nagykövet mellett találjuk. Mikor édesapja meghalt 1579-ben, visszatért Londonba, de hiába kopogtatott munka reményében a befolyásosabb ismerőseinél, nem sikerült állást találnia az ifjú diplomatajelöltnek. Ezért a Gray Inn jogakadémián folytatta tanulmányait. 1583-ban parlamenti képviselő, 1591-től Essex gróf pártfogását élvezte. A gróftól 1595-ben birtokot is kapott. 1603-tól, I. Jakab trónra lépésétől karrierje magasra ívelt. Még ebben az évben lovaggá útik, 1607-ben General Solicitor (helyettes főállamügyész), 1613-ban Atorney General (főügyész), 1618-ban főpecsétőr (elérte apja rangját), lordkancellár, a király távollétében az állam kormányzója. Még ebben az évben lesz Verulam grófja, majd 1621-ben Saint-Alban őrgrófja.

Friedrich Engels

Friedrich Engels

1820. november 28-án született a Rajna-vidéki Barmenben, mérsékelten liberális polgárcsaládban, apjának textilgyára volt Manchesterben és Barmenben. Kimaradt a gimnáziumból, de apja 1838-ban elhelyezte egy brémai exportcégnél. A liberális és forradalmi írásokat, Börne, Gutzkow és Heine műveit olvasta, 1841-42-es szolgálata során jelentős katonai ismereteket szerzett, később számos lexikoncikket írt e témából. Közben, kettős életet élve, hegeliánus filozófusok előadásait hallgatta az egyetemen, s megismerkedett a kor új gondolataival: Friedrich Oswald álnéven írt a lapokba. 1842-ben kereskedelmi ismereteinek bővítésére Angliába utazott. Manchesterben észlelte a legfejlettebb ország munkásságának nyomorát és jogfosztását. Ekkor lett Moses Hess hatására materialista és forradalmi demokratából kommunista, s megírta a Vázlatok a politikai gazdaságtan kritikájához című művét, amelyre Karl Marx is felfigyelt. 1845-ben Párizsban barátkoztak össze, ezután pályájuk összefonódott. Első közös munkájuk 1845-ben jelent meg, Brüsszelben együtt írták a Német ideológiát, melyet csak 80 év múlva adtak ki. Ebben több ifjú-hegeliánussal és szocialistával szálltak szembe, akik vitatták a forradalom szükségességét. Sokszor másokkal vitázva fogalmazták meg gondolataikat, kimutatták: a munkásság nemcsak elnyomott, de a felszabadulásáért harcoló osztály is (ez mindmáig fétisjellegű olvasmány is lehet).

Hirdetés
Horatius

Horatius

Római költő Venusiában született Kr. e. 65. december 8-án. Életéről a saját verseiben található adatokon kívül Suetonius töredékesen fennmaradt Horatius-életrajza (De poetis, A költőkről) tudósít; ez utóbbin alapul a 16. században előkerült Vita Horati (Horatius életrajza). Egy dél-itáliai kisvárosban született, apja felszabadított rabszolgaként kis birtokra tett szert Venusia közelében, majd 50 körül Rómába költözött, s mint ingatlanközvetítő tevékenykedett. Meglehetős vagyon birtokába juthatott, mert fiát a legjobb tanítókhoz küldte. A római stúdiumok után a fiatal Horatius Athénba ment filozófiát tanulni 45 körül. Caesar meggyilkolása után Brutus és társai Athénban gyülekeztek, s Horatius is közéjük sodorta a lelkesedés. Légióparancsnokként vett részt a philippi ütközetben, ahonnan - így írja - pajzsát is elveszítve menekült el. Philippi után visszatért Rómába, de ott szegénység fogadta. a triumvirek elkobozták apja házát és birtokát. A szegénység - mondja - arra kényszerítette, hogy verseket írjon (Episztolák 2. 50-52). Maradék vagyonáért egy írnoki állást vásárolt, azaz az államkincstár hivatalnoka lett. Saját bevallása szerint először görögül kezdett verselni (Szatírák 1, 10, 31-35), ám ráébredt, hogy ez olyan, mintha fát hordana az erdőbe, ezért latinul folytatta.

Konfuciusz

Konfuciusz

Konfuciusz a Lu fejedelemséghez tartozó Cou-ban született (Santung tartomány). Apját fiatalon elveszítette és sokat nélkülözött. 19 évesen megházasodott, és hamarosan megszületett fia, Po-jü. Ezután a nemes Csi nemzetségnél szolgált mint a gabonaraktárak, közmezők és köznyájak felügyelője. 22 évesen tanítani kezdett. Tanítványainak írást, aritmetikát, retorikát, szertartásismeretet, később történelmet, irodalmat, politikát és etikát is tanított. Ezután zavaros politikai időszak következett, melynek eredményeként uralkodójával együtt menekülni kényszerült. Néhány év múlva visszatérve ismét tanítani kezdett, de tanításában nagyobb hangsúlyt kapott a társadalom újjászervezésének gondolata, amely a "li"-re, vagyis a helyes, etikus magatartása alapozott. Ezt szervezett oktatás keretében kívánta kiterjeszteni a társadalom minél szélesebb rétegeire. Ezt követően néhány évre államminiszter lett, de később lemondott hivataláról (más források szerint kegyvesztett lesz) és vándortanító lett. Számos könyvet tulajdonítanak neki, mint pl. A dalok könyvét és A változások könyvét. Tanítványai foglalták össze tanításait a Beszélgetések és mondások c. könyvben. A korai konfucianizmus kiemelkedő alakja Meng-ce (Menciusz) volt, aki egy derűlátó moralista ember volt. Szerinte az alapvetően jó emberi természetet csak tanítani kell, hogy termékennyé váljon.

Lao-ce

Lao-ce

hagyomány szerint a taoizmus Lao-ce-től származik, akiről azt mondják, I.E. kb. 604-ben született Kínában. Elég homályos alak, mégcsak a nevét sem tudjuk, a Lao-ce, mely jelentése az Öreg Fiú, az Öreg Barát, vagy a Nagy Öreg Mester, nyilvánvalóan tiszteletbeli nevek. Levéltárosként dolgozott a nyugati tartományban, és hogy ezen foglalkozása mellett egy szerény és egyszerű életet élt. Kína egyik történészének beszámolója szerint mély, spirituális tudás birtokában volt, amely ellenszegült a racionális felfogásnak. Ez alpján Konfúciuszt a Lao-ce-ről hallottak kiváncsivá tették, egyszer meglátogatta őt. Konfúciuszt ez a különös ember zavarba ejtette, de hatalmas tiszteletet érzett iránta. Tudom, a madár repül; tudom, a hal úszik; tudom, az állatok képesek szaladni. A futó teremtmények csapdába ejthetőek, az úszók pedig fonott hálóba; amelyek repülnek, nyíllal lelőhetőek. De a sárkány a tudásom fölött áll; a mennyekbe emelkedik a felhőkön és a szeleken. Ma láttam Lao-ce-t, és ő olyan, mint egy sárkány! Lao-ce elszomorodott azon, hogy a nép idegenkedett a tanításától, ami a természetes jóság műveléséről szólt, így magányt keresve a hátralevő éveire, felült egy bivaly hátára és nyugat felé vette az irányt. Hankao Szorosánál egy kapuőr, látván a szokatlan vándorló személyt, megpróbálta meggyőzni arról, hogy forduljon vissza.

Sigmund Freud

Sigmund Freud

1856. május 6.-án születtem a morvaországi Freibergben (Pribor), a mai Csehszlovákia egy kis városában. Szüleim zsidók voltak, én is az maradtam.. - kezdi Freud Önéletrajzát, majd így folytatja: Úgy tudom, hogy apám családja hosszú ideig a Rajna mellett (Kölnben) élt, s a tizennegyedik vagy tizenötödik században egy zsidóüldözés alkalmával kelet felé menekült, és a tizenkilencedik században Litvániából Galícián át vándorolt vissza a német Ausztriába (Freud, 1989). Freud négyéves korában került Bécsbe. Abba a Bécsbe, amely a tizenkilencedik század közepét˜l az els˜ világháborúig kulturális reneszánszát éli, s virágzik az irodalom, a zene, a tudomány, a képz˜mˆvészet, de a Monarchia kül- és belpolitikájában megjelennek már a hanyatlás és romlás siettet˜i. Ausztria ekkoriban már szövetséges a Német Birodalommal, (nem is sokkal a porosz-francia háború után, amelyben a Monarchia a franciák gy˜zelmét várta), hogy megtorolhassa a königgrätzi vereséget és következményeit. Az 1880-as évekt˜l a politikai liberalizmus visszavonul Ausztriában, s a politikában megjelennek és egyre inkább meghatározó er˜vé válnak a német nemzetiek, a keresztényszocialisták által politikai aktivitásra ébresztett kispolgári tömegek, majd a munkások osztályharcát szervez˜ szociáldemokraták is.

Tuti menü