Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Építészek (magyar) képes leírás - Híres emberek önéletrajz gyűjteménye.tlap.hu
részletek »

Építészek (magyar) - Híres emberek önéletrajz gyűjteménye.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: oneletrajz-eletrajz-hires.tlap.hu » Építészek (magyar)
Keresés
Találatok száma - 10 db
Alpár Ignác

Alpár Ignác

A magyar építészet legtermékenyebb időszakának, az elmúlt századforduló késő historizmusának egyik kiemelkedő építésze 1855. január 17-én született a Józsefvárosban, stájer eredetű iparoscsaládban. Apja Schöckl Mátyás már Pesten asztalosmester, üzeme a kor legnagyobb építkezéseihez dolgozott. Anyja Eisele Mária Württenbergből idetelepült iparoscsalád leszármazottja. Ignác még Schöckl néven a belvárosi főreáliskola elvégzése után elszegődött kőműves inasnak és 1873-ban szerzett szabaduló levelet. Hauszmann Alajos irodájába került, akinek bíztatására 1874-től Berlinben az Építészeti Akadémián folytatta tanulmányait az antik hagyományokra épülő neoreneszánsz irányzat szellemében. Az akadémia befejezése után berlini építészirodákban dolgozott. 1880-ban elnyerte a Schinkel érmet. Ez évben magyarosította nevét Alpárra. Itáliai tanulmányútjáról Hauszmann meghívta a budapesti Műegyetemre tanársegédnek. 1881-1888 között tanított a díszépítéstan tanszéken. Közben sokat pályázott. 1883-ban házasságot kötött Orth Antoniával, egy aradi kereskedő leányával. Már 1883-ban elnyerte a herkulesfürdői Szapáry fürdőház megtervezését, s ezt követték a megszaporodó erdélyi megbízások. Műveinek jelentős hányada így Erdélyben található, ahol különösen vármegyeházái és templomtervezései kiemelhetők. 1888-ban önálló tervezőirodát nyitott, először a Teréz körút 7-ben, majd 1891-től az Almássy tér 11. szám alatt felépült saját lakó- és irodaépületében. A jó szervező képességű, menedzser típusú építész hamarosan korának egyik vezéregyéniségévé vált, irodája prosperált. Számos jelentős középület tervezését sikerült megszereznie: 35 pályázatból 22-t. Az 1890-es években pályafutásának legnagyobb sikerét a millenniumi kiállítás Történelmi Épületcsoportjával, a később újra felépített városligeti Vajdahunyadvárral érte el. 1900-1914 között legfontosabb művei a bankok voltak, melyek a budapesti városképben (Szabadság tér, Vörösmarty tér, József nádor tér, Roosevelt tér) máig meghatározó

Árkay Aladár

Árkay Aladár

építész, iparművész, festő (Temesvár, 1868. február 1.-Budapest, 1932. február 2.) Mestere: Székely Bertalan - Lotz Károly Tanulmányait a budapesti Műegyetem építész karán kezdte 1886-ban. Egyetemi évei alatt festészettel is foglalkozott, mestere » Székely Bertalan és » Lotz Károly volt. Az építész diploma megszerzése után párizsi tanulmányutat tett, majd szakmai gyakorlaton vett részt Bécsben F. Fellner és H. Helmer építész irodájában, amely színházépítkezésekre specializálódott. Hazatérve » Hauszmann Alajos irodájában helyezkedett el, és Kallina Mór építész mellett részt vett a Budai Várban épülő (azóta elpusztult) Honvédelmi Minisztérium és Honvéd Főparancsnokság, a Budai Vigadó és a Szent Gellért-emlékmű munkáiban. 1899-ben a Szépművészeti Múzeum pályatervén harmadik díjat nyert. Első önálló épülete, az erős lechneri hatást mutató Babochay-villa (1905) a Hősök terén, a Műcsarnok oldalán, az Andrássy út sarkán áll, erősen átépítve. A népi építészet formajegyeit hordozza a Kós Károly-kör elgondolásaival rokon, a Kis-Svábhegy déli oldalára tervezett összefüggő villanegyed, amelyet 1910-13 között épített fel. A lakóházak két-három - egyéni igény szerint variált - alaprajzi típust követnek. A külsőleg még nem teljesen letisztult megjelenésű lakóházaknak a funkciót szem előtt tartó belső tagolása már a modern építészet felé mutat. 1913-ban megbízást kapott Budapesten.

Árkay Bertalan

Árkay Bertalan

építész (Budapest, 1901. április 11.-Budapest, 1971. november 3.) 1925-ben építészmérnöki oklevelet szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1926-ban a párizsi Academie des Beaux-Arts ösztöndíjasa volt, és Thier, párizsi építész irodájában dolgozott. 1926-1927 között a bécsi Akademie der Bildenden Künste főiskolán és a Meisterschule für Architekturon tanult, Peter Behrenstől; 1928-1930-ban a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. 1937-től a Szépirodalmi és Művészeti Akadémiának, 1940-től az Országos Egyházművészeti Tanács építészeti szakosztályának, 1941-től a Fővárosi Közmunkák Tanácsának volt tagja. 1961-ben a párizsi Salon des Beaux-Arts kiállításán festményeivel II. díjat nyert. ~ a két világháború közötti időszak egyik legtöbbet foglalkoztatott családiházó, villa- és bérháztervezője volt. Korai villái még art deco stílusban épültek, a harmincas évektől pedig lapos tetős, szalagablakos, modern stílusú épületeket tervezett. 1928-tól tervezett templomokat, eleinte apjával, Árkay Aladárral, annak 1932-ben bekövetkezett halála után pedig önállóan. Nevéhez fűződik a főváros első modern templomaként számon tartott és megépülése után jelentős vitákat kiváltott városmajori templom építése, melyen a Bauhaus és az itáliai novecento hatása mutatható ki. A 30-as, 40-es években több kiállításarchitektúrát is tervezett nemzetközi kiállításokra és a Nemzeti Szalon termeibe.

Baumhorn Lipót

Baumhorn Lipót

Baumhorn Lipót, a magyarországi zsinagógaépítészet kétségtelenül legnagyobb egyénisége. Több évtizedes alkotói tevékenysége nagy részét zsinagógák tervezése és építése tette ki. Ilyen lenyűgöző számú és magas művészi színvonalú életművel talán csak a színházépítő Fellner és Helmer rendelkezik. Az 1860- ban Kisbéren született Baumhorn kora egybeesett a magyar zsidóság emancipációjával, a magyar zsidó polgár, a Gründerzeit addig soha nem látott gazdasági boom- jával (amely zsidóság nemcsak megrendelője de finanszírozója is a zsidó templomoknak), tágabb értelemben a magyar zsidóság asszimilációjával, amely soha nem sejtett lehetőségett teremtett az évszázados diszkrimináció és elnyomatás után. MÉG E kor közhangulatát nagymértékben befolyásolta az 1882- 83- as tiszaeszlári per és az azt övező antiszemitizmus, nemzetközi vonatkozásban a Dreyfus- ügy, illetve annak negatív hatásaként a zsidóság bizonyos köreiben Herczl révén kibontakozó cionista mozgalom. A kor vallási vonatkozásban is megosztott: a magyar zsidóság kettő, illetve három részre szakad. (Ez egyébként nem befolyásolta az egyre népesebb vidéki és városi zsidóság zsinagógaépítő kedvét.)Ilyen politikai - társadalmi- vallási miliőben szocializálódott Baumhorn Lipót, aki a bécsi Technische Hochschule- ban Kőnig, Ferstel és Weyr neves építész professzorok tanítványaként folytatta tanulmányait. Hazatérve építészként.

Bobula János

Bobula János

Budapest rohamosan új köntösbe bújt, frissen épült város. Úgy látszik, hogy a sietség nem művészi erény s így elmondhatni: a magyar architektúra bölcsője előtt csak most állunk. De míg idáig értünk, hogy betlehemi pászorok módjára lessük az újszülött első szavait - a múlt század elejétől egész a mai szabad törekvésekig munkás idő telt el. Pollák, Feszl, Ybl, Lechner - e négy név más-más stációja a magyar építészetnek. Messzire vezetne, ha különböző lépcsőfokon álló művészetüket most elemeznénk. Velük körülhatárolhatni egyes korszakokat, melyekbe talán besorozhatjuk a magyar építészet előrejutasának összes harcosait, életének eddigi irányítóit. Bobula Jánost is. Ő már nincs az élők közt, a múlt esztendő november havában hunyt el. E krónikás sorokban elmondván életét, már itt kijelenthetjük, hogy ez az élet a tevékenység jegyében pergett le. Tizenkilenc éves korában kezében van már az építőmesteri oklevél, de igazi munkálkodásának csak később nyílik bő tér. Körülbelül azidőtájt, midőn a főváros építészetében egy újabb esztétikai időpont kezdődik, mit Ybl és Petsehacher nevével jellemezhetnénk. Bár valódi szerelme az építőművészet volt, amellett a tollat is forgatta, eleinte - persze a megélhetés parancsa folytán - - mint hírlapíró, később mint szakíró. Sőt közszereplést is vitt, 1892-ben bekerült a parlamentbe. Pedig igazi helye a tervezőasztal volt. 1844 március 15-én született.

Hirdetés
Böhm Henrik

Böhm Henrik

építész, az újpesti városháza társtervezője. Várpalota, 1867.06.10. - Budapest, 1936.10.23. Tanulmányai: A bp.-i műegyetemen szerzett oklevelet 1890-ben. Többéves tanulmányutat tett Ausztriában, Hollandiában, Svédországban, Dániában, Németországban. Élete: 1896-ban közös irodát nyitott ;Hegedűs Árminnal. Együttműködésük Böhm haláláig tartott, de közben önállóan is dolgoztak. Ők nyerték "Évszázados múlt után" jeligével az újpesti új községházára kiírt pályázatot. Közös munkáik: Városháza (Újpest, 1899), Török-bankház (Bp., Szervita-tér, 1905), Városháza (Pestszenterzsébet, 1906), vágóhíd (Újpest, 1911), lakóház (Bp. VIII., Horváth Mihály tér 15. sz., az első tisztán acél tartószerkezetű lakóépület Magyarországon, 1925), szülőotthon (Újpest, 1928), a Pesti Izraelita Hitközség Alapítványi Gimnáziuma (Lajta Béla terveinek átdolgozásával, Bp. XIV., Cházár András u. 10. sz., 1931). Főbb művei: Újpestvidéki Takarékpénztár (1899, ennek részben elbontásával és átépítésével jött létre az Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Ház) Kereskedelmi kaszinó (Csáktornya, 1904) több síremlék a bp.-i Kozma utcai temetőben

Breuer Marcell

Breuer Marcell

A 20. századi építészettörténet - és ezzel szoros összefüggésben designtörténet - egyik fontos alakja Marcel Breuer. Neve leginkább a csővázas bútorok tervezése kapcsán vált ismertté világszerte, bár a bauhaus évek utáni építészi munkássága is jelentős, mind az Egyesült Államokban, mind Európában sokat tervezett és épített. Breuer - akit barátai Lajkónak becéztek - Pécsett született 1902. május 21-én. Alsó és középfokú tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1920-ban a bécsi Művészeti Akadémián kezdett szobrászati tanulmányokat, de egy félév után Weimarba utazott, ahol a Bauhaus műhelyében Walter Gropius tanítványa lett. 1925-ben mesterlevelet kapott, és az iskolával együtt Dessauba költözött, ahol az iskola asztalosműhelyének tanár-vezetője volt. Ekkor tervezte első csőszékét, amely ismertté tette nevét. 1928-ban átköltözött Berlinbe. 1932-ben készült el első kivitelezett épülete Wiesbadenben. 1933-ban egy párizsi nemzetközi pályázaton két első díjat is nyert, és Zürichben elkészült két lakóépülete, mely az új elvek mintaszerű megvalósítását tükrözte (Doldertal 17. és 19., tervezőtársak: Alfred Roth és Emil Roth, 1934). 1934-ben hazaköltözött Budapestre. Fischer Józseffel és Molnár Farkassal társulva I. díjat nyertek a Budapesti Nemzetközi Vásár tervpályázatán és Várnai Marian bevonásával a szegedi Országos Társadalombiztosító Intézet-kórház tervpályázatán. A Mérnöki Kamara.

Conti Lipót Antal

Conti Lipót Antal

kőfaragó, szobrász (Sopron, 1708-?, 1773) Mestere: Pietro Antonio Conti - Eysenkölbl Lőrinc Apjánál, Pietro Antonio Conti stukkókészítőnél, majd 1721 és 1726 között Eysenkölbl Lőrinc kőfaragómesternél tanult. 1734-ben pesti polgár, városi tanácsos. 1736-ban a pesti Invalidus-ház kápolnájában, 1739-ben Kőbányán a Segítő Szűz-kápolnájában és a pesti volt pálos templomban végzett kőfaragó munkákat. 1739-53 között Pesten a városi tanács megbízásából dolgozott. 1742-ben Kecskeméten Szentháromság-emlékművet emelt (tervrajza 1741-ből a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban). 1745-ben Pesten a szervitáknak dolgozott. 1761-ben Jászberényben a római katolikus templom toronyfülkéibe Szent István-, László-, Péter- és Pál-szobrot állított. 1764-65-ben a péceli Ráday-kastély munkálataiban vett részt. 1767-ben Budán, a tabáni Szent Katalin-templomban dolgozott. Hiteles szobraival való összehasonlítás alapján tevékenysége feltételezhető 1746 körül a pesti volt pálos templom oltárain és szószékén, valamint a vácrátóti templom oltárszobrain, 1750 és 1756 között a váci Szentháromság-emléken és az ottani piarista templom főkapuján, Kalazanti Szent József-szobrán.

Czigler Győző

Czigler Győző

Külön kérdés, hogy építőművészetünk evolúcióját miféle nyomok jelentik letagadhat-lanul. Hogy mikor hordoznak tisztára technikai értékeket és mikor fejeződik ki bennük felfelé törekvése azoknak az építőenergiáknak, mik a virágzó büró-rendszer és iparszerű kezelés mellett nem felejtik, hogy az ő dolguk legalább is annyi részben művészet, mint amennyire mesterség vagy üzlet. Állnak és ujjal lehet rámutatni a példákra, melyek tegnap is, ma is létrejöttek a művészet nevében, művészet nélkül. Izolált jelenségek s nem kapcsolódnak abba a folyamatba, melyet tán Feszl kezdett s amivel ma egy friss erejű csoport próbálkozik. A jövendő historikusa kiolvashat belőlük gazdasági szimptómákat: egy újra csinált és hamar nőtt város gyors közeledését a kultúra felé. De mondanivalója sovány lesz és színtelen ott, amikor meg akarja állapítani a kőarculat építészeti erényeit. Amikor keres bennük egy korszakot: azt, hogy miféle építőgondolatokat és művészi mondanivalót reprezentálnak. Áll az is,amit Czigler épített: a matéria sokáig bírja az életet s a későbbi annalesekben majd megállapítható az igazság elfogulatlanul, megállapítható, hogy a Czigler nevével jelölt architektúra mit jelent és mit nem. Mert az ő energiáját nemcsak a tervezőasztal foglalta le: éveken át beleszólt azokba a kérdésekbe, melyek a magyar építőművészet kérdései. Éveken át katedrán ült s innét egész építőgenerációkra.

Hirdetés
Ekler Dezső

Ekler Dezső

1972-1978: Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar, mestere: Makovecz Imre. 1989: Piranesi-díj; 1991: Palladio-díj; 1993: Év háza díj; 1994: Ybl-díj. 1978-1986: BUVÁTI Tudományos Kutató Osztály; 1987-1990: Makona Tervező Kisszövetkezet, 1990-1993: Kvadrum Építész Kft.; 1993-tól Ekler Építész Kft. 1985-1987 között a Magyar Iparművészeti Főiskola vendégtanára; 1988-1990 között a Tölgyfa Galéria Építész Kerekasztalát vezette; 1991-1993-ban vendégtanár a Budapesti Műszaki Egyetem Városépítési Tanszékén; 1993-tól részt vett a Kós Károly Egyesülés Szabad Oktatási Fórumának munkájában. ~ építészeti koncepciójában a szellem áll a középpontban, a reneszánsz körbe és négyzetbe szerkesztett emberképének anyagtalan párjaként. Korai munkájában - Nagykálló Tánccsűr, 1986 - mestere, Makovecz Imre tanítását (a "Jó szolgálatában álló építészről") követve ~ az angyalszárny szimbólumát alkalmazta. A Kaposvári Agrártudományi Egyetem lovardájánál (1989), vagy Nagykálló buszállomásánál (1993) ez a motívum jóval elvontabb formát öltött. A 90-es évektől házai megfogalmazásakor a lélekmentő hajó vagy Noé bárkájának ősi ikonográfiájához nyúlt vissza. Négyszöget és a kört, esetenként az ellipszist vagy a boglyaívet összetolja és ebből általában egy hajószerű tömeget kap - családi ház a Duna-parton, (1993). Ezzel a munkájával elnyerte az Év háza díjat.

Tuti menü