Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Bölcsészettudomány (néprajz) képes leírás - Híres emberek önéletrajz gyűjteménye.tlap.hu
részletek »

Bölcsészettudomány (néprajz) - Híres emberek önéletrajz gyűjteménye.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: oneletrajz-eletrajz-hires.tlap.hu » Bölcsészettudomány (néprajz)
Keresés
Találatok száma - 4 db
Bél Mátyás (Néprajzkutató)

Bél Mátyás (Néprajzkutató)

Losoncon, Alsósztregován, Besztercebányán kezdte tanulmányait, majd Pozsonyban az evangélikus líceumban végezte a "humaniórákat". Veszprémben nevelő, majd Pápán a református főiskolán képezi magát tovább. A hallei egyetemen teológiát, orvostudományt és állattudományt tanul, majd Bergenben a gimnázium igazgatója. 1709-től 1713-ig Besztercebányán segédlelkész, utóbb a gimnázium rektora. Heister tábornok -- mint Rákóczi-szimpatizánst -- kevés híján kivégezteti. 1714-ben meghívják a pozsonyi evangélikus gimnázium rektorának. 1716-ban nőül veszi Hermann Zsuzsannát, akitől nyolc gyermeke születik. 1719-ben megválasztották a pozsonyi evangélikus egyház első lelkészévé, s ezt a tisztet töltötte be 30 esztendőn keresztül. 1742-ben szélütés éri, ezután rövidesen nyugalomba vonul. Korának kiemelkedő tudósa volt. Életművén belül jól elhatárolható pedagógiai, nyelvészeti, történeti forrásfeltáró és kutatói munkássága, a magyar földrajztudomány megalapozása, a leíró néprajz és a gazdaságtudomány úttörő művelése, teológiai elméleti tevékenysége. Mint pedagógus, messze előremutató új elveket vezetett be. A pozsonyi evangélikus líceum számára szervezeti és fegyelmi szabályzatot dolgozott ki. A tantárgyak között helyet adott a reáliáknak, a természettudományos ismereteknek. Tankönyveket írt és íratott, módszertani utasításokat adott ki. Hangsúlyozta a szemléltető, a kísérletező oktatás.

Kós Károly

Kós Károly

Sokféle válasz adható a kérdésre: építész, író, a transzszilvanizmus világgá kiáltója, politikus, egyházi főgondnok, tanár, könyvkiadó, grafikus. Nem valószínű azonban, hogy valaki is így felelne: az erdélyi polgár. Pedig ha végiggondoljuk ezt a csaknem évszázadnyi életpályát, alighanem ez a leglogikusabb, legátfogóbb és legigazibb válasz. Ő maga 1946-ban, a Romániai Magyar Népi Szövetség képviselőjelöltjeként a kolozsvári Világosságban ezt az önjellemzést adta: Magam választotta tanult mesterségem: építészmérnök vagyok, de Isten kegyelméből valamennyire író is. A magam akaratából immár harminc éve falusi földműves is, és a sors parancsából elejétől fogva máig pusztán munkájából élő erdélyi és magyar. Ez a - csupán látszólagosan - sokféle foglalkozásom azonban a valóságban legfeljebb az adókivető bizottságot hozta komolyan zavarba, de bennem soha nem ütközött össze a technikus a művésszel, az író a földművessel, a szellemi munkás a testi munkással, és soha egy pillanatig sem kívántam más lenni, mint dolgozó tagja az erdélyi magyarságnak. 1946-ban nem lett volna célszerű a polgár voltot hangsúlyozni - különben sosem is volt Kós oly életprogramba fogalmazottan, elkülönítően polgár, mint például Márai -, valójában azonban az ő erdélyi magyarsága, e magyarság dolgozó tagja cím vállalása polgári programot jelentett a feudális hagyományokkal küszködő, majd nemsokára diktatúrába.

Kovács Dénes (muzeológus)

Kovács Dénes (muzeológus)

Bölcseleti doktor, kereskedelmi s polgáriskolai tanár, szül. 1861. nov. 24. Nagyváradon (Biharm.), hol atyja tekintélyes polgár volt és 1848-49. honvéd-hadnagy (meghalt 1893-ban); K. középiskoláit szülővárosában, Temesvárt és Pesten végezte; az egyetemen ugyanitt hallgatta a bölcseleti tudományokat és 1885-ben nyerte el a magyar- és német irodalomból, meg az aesthetikából a bölcseletdoktori oklevelet. 1886-ban a berlini egyetemre ment, hol két félévet töltött, irodalmi, nyelvészeti s jogi tanulmányokkal foglalkozva; titkára volt a berlini magyar egyesületnek. Hirlapírói köldetésben beutazta úgyszólván egész Európát. 1889-ben három hétig tanulmányozta a párisi világkiállítást. Részt vett 1893-ban Konstntinápolyban Széchenyi Ödön gróf basa jubileumán, a mikor a szultán a Tachlisie érdemrenddel és fermánnal tüntette ki. 1894-ben három hétig volt Turinban Kossuth Lajos betegágyánál, halálánál és utóbb ravatalánál, mint több fővárosi lap levelezője. Mint az Otthon-kör delegáltja résztvett az 1897-ben Stockholmban és 1898-ban Lissabonban tartott nemzetközi hirlapírói congressuson. 1890 óta a székesfővárosi IX. kerületi kereskedelmi s polgári iskolánál mint tanár működik. Az Otthon írók és hirlapírók körének főkönyvtárnoka. Tagja a nagyváradi Szigligeti-társaságnak. A hirlapírással 1882 óta foglalkozik, a mikor belső munkatársa lett a Radó Antal szerkesztésében megjelent Magyar Ujság

Sebestyén Gyula(folklorista)

Sebestyén Gyula(folklorista)

M.N. múzeumi könyvtár igazgató-őre és a m. tud. Akadémia levelező tagja, szül. 1864. márcz. 7. Szent-Antalfán (Zalam.), hol atyja S. Gábor ref. lelkész volt. (Családja a kiterjedt dunántúli nemes S. család veszprém-acsádi ágához tartozik.) Középiskoláit Veszprémben, Pozsonyban és Debreczenben végezte. Mint önkéntes Klagenfurtban tiszti vizsgát tett. A budapesti egyetem bölcseleti karán modern philologus volt s 1890-ben doktori oklevelet nyert. Pozsonyi tanuló korában tanárai megismertették az ott lakó Thaly Kálmánnal, a ki a magyar népköltés emlékeinek tanulmányozására és felkutatására buzdította. Korán megkezdett gyűjtői munkásságát az egyetemen Gyulai Pál irányította s részére a Kisfaludy-Társaság anyagi támogatását is kieszközölte. A m. n. múzeum könyvtárában 1889. nyert alkalmazást, hol 1893. febr. 10. könyvtári gyakornok, márczius 31. segéd, 1898. segédőr, 1901. okt. 12. őr, 1905. júl. 18. igazgató-őr (czímmel és jelleggel) lett. E minőségben 1904 nyarán a m. n. múzeumtól nyert segélylyel hosszabb külföldi tanulmányutat tett. Felkereste a bécsi udvari, egyetemi és érseki, a salzburgi tanulmányi és benczés, a müncheni állami, erlangeni egyetemi, jenai egyetemi, weimari nagyherczegi, göttingai egyetemi, wolfenbütteli nagyherczegi, berlini királyi, lipcsei egyetemi és városi, a drezdai királyi és a prágai egyetemi könyvtárakat, a hol kataloguskészítési rendszereket.

Tuti menü